Vannak pillanatok, amikor az ember megáll, körülnéz: elé- és visszatekint. Számvetés ideje ez. A KVSC-szurkolók törzshelyét, a kapu háta mögötti felső lelátót, az ún. „2-es peluzát” az UEFA biztonsági előírásainak engedve lezárják, bennünket pedig átköltöztetnek a 2-es tribün 39-es szektorába. Ezt nemcsak a magam, hanem a fiam nevében sem hagyhatom szó nélkül, Tisztelt Asztaltársak.
Tovább →

Hajnali hat óra. Beindítom a motort. A szolgálati gépjárműbe rejtett 140 ló (egyem a szívüket!) pedig engedelmesen, minden prüsszögés nélkül lendít előre bennünket a délben kezdődő bukaresti eszmecsere helyszínére. Természetesen csak a kedves Blog- és Asztaltársak tudják, hogy a  Tanügyminisztérium által szervezett, EU-pénzmosásnak is beillő puccos konferencia számunkra csupán ürügy. Az igazi célunk nyilván az esti vasutas-rangadó, ahol a KVSC-nek egyetlen feladata van: kiverni a Rapid fejéből a futballt és főleg a kupát. Vagy legalább őket kiütni a kupából, noha nem feltétlenül kupán vágás útján.
Tovább →

A városi rangadó elvileg izgalmas sportesemény. Kolozsváron ennek egyetlen szépséghibája van: a sportot nem csupán az arra kijelölt küzdőtéren, hanem annak környékén is űzik. Méghozzá változatosan: találhatunk ott utcai és kocsmai küzdősportokat, tájékozódási futást (azaz: először tájékozódom, hogy melyik sarkon várnak rám a másik csapat szurkolói, és aztán futás az ellenkező irányba), sőt még távpökést is, mozgó humán célpontra.
Tovább →

Amikor több mint három éve elindultunk, egy olyan online közösségi médiát akartunk megteremteni, ami addig ismeretlen volt mifelénk. Ezért is csatlakoztunk ahhoz a blogrendszerhez, amely egyszerre volt képes szétfeszíteni a hagyományos média kereteit, és megteremteni a civilizált szurkolói társalgás lehetőségeit. Most mégis el kell játszani a szigorú szülőt, meg is tesszük mindhárman.
Tovább →

Az 5. Kolozsvári Magyar Napok számos kiváló rendezvénnyel kecsegtetnek. Számunkra, Tisztelt Asztaltársak, a kedd délutáni focibeszélgetés különös élmény volt. A blog teljes létszámban képviseltette magát, a két meghívott, Miriuță Laci és Hadnagy Zsolt pedig ugyancsak kitettek magukért.
Tovább →

„Jó volna, ha akkora volna Makón a hagyma, mint Kecskeméten a barackmag!” – idézi a derék kecskeméti gyümölcsöskofákat Móra Ferenc. A mieink viszont becsületes kecskeméti barackot kaptak: no nem a fejükre, hanem többnyire a sípcsontjukra, bokájukra és combjukra. A KTE elleni edzőmeccs ugyanis kissé agresszívebbre sikeredett a kelleténél, amelyet az is mutat, hogy az 1-1-es végeredmény mindkét találata büntetőből esett. Tovább →

A felcsúti kiruccanás után az ETO Park melletti M1-es edzőpályára látogattunk, hogy megtekintsük, miképpen fogadják a győriek a KVSC látogatását. A mérkőzés egyetlen gólja ellenére szép küzdelmet láthattunk és újabb kolozsvári győzelemben lehetett részünk.
Tovább →

Az első magyarországi edzőmérkőzés 2-0-ás győzelmet hozott a KVSC együttesének. A fiúk a Puskás Akadémia együttesével mérték össze erejüket. Régi és új arcok, régi és új mezszámok labirintusában próbáltunk eligazodni – mérsékelt sikerrel. Felcsúton járt a Kolozsvári Vasutas blog.

Tovább →

Az idei igencsak „finomvegyes” évad egyik záró epizódja újfent családi szomorúsággal tölt el: többen is távoznak a KVSC játékoskeretéből, de közülük mi elsősorban Piccolo, Maftei, Rada és Rui Pedro elengedését sajnáljuk leginkább.

Tovább →

Merre tartasz, Vaszi? – kérdezhetné valaki a reptéri buszra felszálló edzőnktől. „Mittudomén, talán a róla elnevezett gyurgyevói küzdőtérre” – mondhatná ő. Merthogy még azóta sem tudtuk meg, ki volt (no ugyan ki lehetetett?) a csaknem fiktív futballistaként elhunyt, majd – nevéhez híven – stadionként feltámadó Marin Anastasovici.

Tovább →