LPF_logo1Hazajött az itáliai edzőtáborból a csapat, hat nap múlva pedig el is kezdődik a bajnokság, a következő hét posztjai már mind a 2015/2016-os szezont vezetik fel a blogon. Első lépésben ismerkedjünk meg a vadonatúj bajnoki rendszerrel, illetve a Liga 1 létszámának és térképének változásaival az elmúlt több mint nyolcvan évben.

Alsó és felsőházra kettéoszló rájátszásos rendszer ugyan először lesz a román bajnokságban, de a két világháború közötti időszakban rendszeres volt a play-off. Klasszikus osztályrendszerű bajnokság ugyanis csak 1932 óta van Romániában, addig regionális alapon zajlott a bajnokság, és a győztesek egyenes kieséses meccsekkel döntötték el az első hely sorsát. Bajnoki döntő még az első, divíziós rendszerű idényben is volt, mert akkor még két csoportban zajlott a küzdelem, és a két győztes vívta a finálét (Temesvári Ripensia–Kolozsvári U 5-3 és 0-0).

szezonokA második világháború előtt volt 12, 14 és 16 csapatos szezon is, utána viszont sokáig 12-14 között mozgott a létszám. Csak 1968-ban emelték fel 16-ra, 1973-ban pedig már 18-ra – a korabeli pletyka szerint benn kellett valahogy tartani az utolsó helyen végzett Sportul Studenţescet. Ezután 2000-ig nem változott a létszám, aztán jött hat szezon 16 csapattal, majd újabb kilenc megint 18-cal.

Az új bajnoki rendszer röviden

focilabda A 26 fordulós alapszakasz után az első 6 helyezett a play-offban (10 forduló), a 7-14. helyezettek pedig a play-outban (14 forduló) folytatják.
focilabda 
A szezon végén a 13. és 14. helyezett kiesik, a 12. osztályozót játszik a Liga 2 harmadik helyezettjével
focilabda 
A play-out során minimum 15 pontot kell szerzeniük a csapatoknak, ellenkező esetben levonással kezdik a következő szezont. (Jó ötlet, minimalizálja a kiesés elleni harcban nem érintett klubok bundázási lehetőségeit!)
focilabda 
A csapatok keretében legalább két saját nevelésű játékosnak (aki 15-21 éves korában legalább három szezonban az adott klub játékosa volt) és további hat országon belül nevelkedett játékosnak (aki 15-21 éves korában legalább három szezonban román klub játékosa volt) kell szereplnie. Ez a 2016/2017-es szezonban 4+4-re változik.
focilabda 
A bajnok és az ezüstérmes indulhat a 2016/2017-es Bajnokok Ligája selejtezőiben, 3. és 4. helyezett, valamint a kupagyőztes (vagy az 5. helyezett) az Európa Liga selejtezőiben.

A osztályrendszer bevezetése óta 52 település 97 csapata szerepelt az élvonalban, a FC Voluntari lesz az 53. és 98. Lehetne már száz is, de 2006-ban a Nagyszalonati Liberty a B osztály megnyerése után szabályosan eladta az indulást az éppen a harmadik ligába kieső UTA-nak, a Delta Tulcea pedig nem kapott licencet. A legnagyobb romániai város, amelynek még nem volt első ligás csapata a 80 ezer lakosú Focşani, a megyeszékhelyek közül még Tulcea, Călăraşi, Slobozia, Slatina, Alexandria,  Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda hiányzik a térképről. A legkisebb csapattal rendelkező település pedig Brád, amelynek 1940-ban mintegy 6200 lakosa volt, amikor az Aurul egy szezont eltöltött a legjobbak között. Chiajna község ugyanis 14 ezres lélekszámú, bár maga a falu csak 4500-as.

liga1_terkep32 

Az 52 település közül azonban csak 49-ben rendeztek mérkőzést, mivel megfelelő stadion hiányában az Internaţional Curtea de Argeş, a Victoria Brăneşti és a Săgeata Năvodari sem játszhatott “otthon”. Voluntari is Bukarestben fogja megrendezni a hazai meccseit. Ugyanakkor például – főként pályafelújítási okokból – rendeztek már A osztályos meccset például Désen vagy Slatinán is.  

Az osztályrendszerű bajnokság előtti időszakban az országos szakaszba eljutó városok közül egyébként később csak Chişinău csapatai nem játszhattak soha az élvonalban. Az első, 1932/1933.as szezonban Bukarest három csapattal (CFR, Unirea Tricolor, Venus) szerepelt, kettő-kettővel Temesvár (Ripensia, RGM), Kolozsvár (România, U), Nagyvárad (Crişana, NAC) és Arad (Gloria CFR, AMEF), valamint eggyel-eggyel Ploieşti (Tricolor), Nagyszeben (Şoimii) és Brassó (Braşovia). Ezután a következő szezonokban jelentek meg új városok a Liga 1-ben:

1933/1934: Marosvásárhely (Mureșul)
1937/1938: Nagybánya (Phoenix), Petrozsény (Jiul), Brăila (Dacia Unirea), Szatmárnémeti (Olimpia-CFR), Lugos (Vulturii Textila), Cernăuţi (Dragoş Vodă).
1938/1939: Resicabánya (UD)
1939/1940: Galac (Gloria CFR).
1940/1941: Brád (Mica), Craiova (FC)
1947/1948: Medgyes (Flacăra)
1952: Câmpulung Moldovenesc (CA), Aranyosgyéres (Metalul)
1954: Vajdahunyad (Metalul)
1955: Konstanca (Locomotiva), Szászrégen (Avântul)
1956: Bákó (Dinamo)
1959/1960: Lupény (Minerul)
1960/1961: Iaşi (Poli)
1961/1962: Târgovişte (Metalul), Piteşti (Dinamo)
1974/1975: Râmnicu Vâlcea (Chimia)
1979/1980: Scorniceşti (FC Olt), Buzău (Gloria)
1986/1987: Moreni (Flacăra)
1987/1988: Suceava (CSM)
1990/1991: Beszterce (Gloria)
1993/1994: Piatra Neamţ (Ceahlăul)
1997/1998: Fălticeni (Foresta)
1998/1999: Oneşti (FC)
2003/2004: Gyulafehérvár (Apulum)
2005/2006: Vaslui (FC), Târgu Jiu (Pandurii)
2006/2007: Urziceni (Unirea)
2007/2008: Mioveni (Dacia)
2008/2009: Otopeni (CS)
2009/2010: Curtea de Argeş (Internaţional)
2010/2011: Brăneşti (Victoria)
2011/2012: Chiajna (Concordia)
2012/2013: Giurgiu (Astra – költözés), Turnu Severin (CS)
2013/2014: Botoşani (FC), Năvodari (Săgeata)

liga1_terkep

Érdemes megnézni, hogy a 2003 óta eltelt tizenkét évben 14 új település jelent meg az első osztályban, miközben 1961 és 1974 közötti időszakban egy sem, és a politikai rendszerváltást követő évtizedben is csupán négy. Ennek okairól a következő posztban lesz majd szó. A mostaniban csak felsoroljuk az egyes városok különböző csapatait, zárójelben az első ligás szezonjai száma. Jó látni, hogy Bukarest után Kolozsvár klubjainak van a legtöbb élvonalbeli szezonja.    

Bukarest: Steaua (67), Dinamo (66), Rapid (66), Sportul Studențesc (36), FC Național (Progresul, 32), Unirea Tricolor (16), Venus (9), Victoria (5), Ciocanul (2), Rocar (2), Carmen (1), Viitorul (1), Metalochimic (1)
Kolozsvár: U (56), CFR (20), Victoria (România, 8), Vasas (1), Dermata (1)
Temesvár: Poli (44), CFR (11), Ripensia (9), Kinizsi (6), CAM (2), ACS Poli (1), UMT (1)
Ploiești: Petrolul (57 – Juventus Bukarest jogutód), Astra (9), FC (5), Prahova (1)
Arad: UTA (38), Vagonul (9), Gloria (8)
Craiova: Universitatea (46), Extensiv (Electroputere, 5), CSU (1), FC Craiova (2)
Brassó: FC (Steagul Roşu, FCM, 46), CFR (1), Corona (1), Braşovia (2)
Piteşti: FC Argeş (Dinamo, 44)
Konstanca: Farul (Locomotiva, 42, Viitorul (3)
Bákó: FCM (Dinamo, SC, 42)
Nagyvárad: Bihar FC (18), NAC (17), Crișana (6)
Petrozsény: Jiul (41)
Galac: Oțelul (27), Dunărea (5), Siderurgistul (2), Gloria CFR (2)
Marosvásárhely: AS Armata (21), CS (10), AS Ardealul (FCM, 3), Mureşul (1)
Iaşi: Politehnica (28), CSMS (2)
Beszterce: Gloria (22)
Piatra Neamț: Ceahlăul (18)
Vajdahunyad: Corvinul (Metalul, 17)
Resicabánya: FCM (UD, Oţelul, CSM, 16)
Nagyszeben: FC Inter (8), Voința (1), Şoimii (3)
Scorniceşti: FC Olt (11)
10 szezon: Nagybánya (FC 7, Phoenix 3), Pandurii Târgu Jiu, Chimia Râmnicu Vâlcea, Medgyesi Gaz Metan
9 szezon: FC Vaslui, Chindia (Metalul, FCM) Târgoviște
7 szezon: Szatmárnémeti Olimpia, Gloria Buzău
6 szezon: Dacia Unirea Brăila
5 szezon: Unirea Urziceni
4 szezon: Flacăra Moreni, Lupényi Minerul, Concordia Chiajna
3 szezon: Astra Giurgiu (előtte Ploieşti-en 9), Foresta Fălticeni, Gyulafehérvári Unirea
2 szezon: FC Botoşani, FC Oneşti, CA Câmpulung Moldovenesc, Dacia Mioveni, Aranyosgyéresi Metalul
1 szezon: Săgeata Năvodari, Internațional Curtea de Argeș, CS Turnu Severin, CSM Suceava, Brádi Mica (Aurul), Victoria Brănești, CS Otopeni, Lugosi Vulturii Textila, Szászrégeni Avântul, Dragoş Vodă Cernăuţi