Minden jó, ha vége van, írhatá egykoron a Kincses Főlegváros tövében született Mátyás királyunknak a bolontsákszigeti uralkodók sarjából erjedezett udvari krónikása, neve szerint is Jóvégű Szent Antal, talján anyanyelvén St. Antonio Bonfini.

Noha nincs mék teljesen vége, esz a forduló jól végződött. Kicsavartunk belőle egy jó adag málnaszőrt, amiképpen alább előadom, mint Besurranó Pfeffer a lopott holmit a nyakát szorongató Holdvilág Charleynek. A reggeli kávé mellé ennek levét is megihatja felsék, akinek megnevettetése nálam nagy kitüntetés. Számbamegy. Mint a reggeli. Mármint asz én reggelim. Asz én számba. Felséké pedig a magáéba. Mer így ilmodos.
Tovább →

A Székely Pékek kemény támadófocival kiharcolták első, egygólos főlegvári győzelmüket. A KVSC számára ez volt az eddigi legédesebb vereség.
Tovább →

Botos Sanyiék kétgólos vereséggel mentek haza a Főlegvárról. Rúnarnak, az izlandi bálnavadásznak az északiakra jellemző vérfagyasztó pontossággal feléjük röpített, acélosan hideg két szigonya három perc alatt leterítette a moldvai csapat összes reményét.
Tovább →

A KVSC elszenvedte első hazai vereségét a Krajovától. Ami önmagában még nem volna tragédia, ha emiatt kizárólag önmagunkat, mármint a játékosokat és az edzőt kellene okolnunk. De sajnos, nem csak ők tehetnek róla.
Tovább →

A rájátszás során az ellenfelek elég sűrűn adogatják majd egymásnak a főlegvári stadion kilincsét. Az első fordulóban nálunk kilincselő Clinceni csapatát három góllal küldték haza a fiaink, amelyek közül legalább kettő szépségdíjas lehetne.
Tovább →

Az a helyzet, kedves Asztaltársak, hogy Eduárd má’ meginn éjjen, mert az utóbbi három év öt trófeája közül kettőt az ő vezetésével szereztünk. Rövid összefoglaló következik.
Tovább →

Miután két hete jól kiakolbólítottak bennünket (Juhok-KVSC 3-0), a Krajova pedig csak félig fogyasztotta el a húsvéti bárányt (Juhok-Krajova 0-0), húsvét hétfőjén a pincsik érkeztek a Főlegvárra. Őket végül a locsolkodás napján nemhogy nem mostuk le a pályáról, de kettős emberelőnyben is alig tudtuk egyetlen begyötört góllal legyűrni. Ez a három ponthoz elég, a negyedik bajnoki címhez viszont egyre kevésbé.
Tovább →

A jászvásáriak elleni 4-0-ás főlegvári örömfocival megvan a zsinórban negyedik győzelem, és az ötödik mérkőzés kapott gól nélkül. Elkiabálhatjuk talán, hogy Edy kezd belejönni?

Tovább →

Keltmintlent, a főlegvári trón tövében elhangzó ezeregyéjszaka meséi közül, az önkéntesek (Voluntari) elleni itthoni döntetlen, meg a Gaz Metán medgyesi hazájában egy-nullra nyert meccsünk mekfojtatásául. Mesélő: Fülig Seherezádé, sajátúlag.
Tovább →

Őfelségem 1-ső Fülig Jimmy Kolozs- és Főlegvári úrlakodó naplója hogyaszongya. Ámbár: elsőbbenis keltmintfent, a föllengzős vár jó magasán, ahogy úri helyeken szokás. Megaztánis még azóta sem mondtam el, hogy mitől írom a naplót. Mer nem 1-szerű. Pláne így aszonnal, bele a képibe a zembernek, mint a lengő horog meg a zólmos. Ütése. De majd most. Ütöm. A billentyűket.
Tovább →