Keltmintfent, mert le se feküdt, főlegvári úrlakodásunk valahányadik hajnalán meglehetősen. Sok a tárgyba kívánkozó tényállás, amit felsékkel bátorkodom közleni ugyanvalóst. Mert nagy dolgok estenek ám mifelénk, még a portszaidi likőrösállványnál is nagyobbak. Pedig az is felvert nagy port Szaidban, amikor ráesett Wilson Hutchins első osztályú különilletményes fűtőre. Wilsont négy év előtt szakképzett kazánkovácsnak igazolták, de ez a minősége abban a helyzetben nem segített rajta. Persze attól még fenntartom az akkori álláspontomat, miszerint az egész Földön, így a portszaidi Elintéző nevű kocsmában is működő gravitációért nem vállalhatok felelősséget. A likőrösállvány, kérem, arra dől, akire akar, minősítésétől függetlenül, mert a gravitációt az ilyen úri marhaságok nem érdeklik.
Tovább →

– Most mondjon el mindent, kapitány. Hol ölte meg Warins Bobot?
– A Honolulu-Staron. Wirth kapitány, az angol haditengerészet Titkos Szolgálatának egy tagja leváltotta Port Szuezben a Honolulu-Star kapitányát. Engem régen ismer… ugyanis valamikor tengerésztiszt voltam…
– Te?… – motyogta a Nagy Bivaly. – Tengerésztiszt voltál?
– Igen. Onnan küzdöttem le magam idáig.

Tovább →

Réken írtam már Felséknek innét a Főleg várból, amely kirájkollégák köszött nagyon az udvari tikett elleni cselekedet, hát most már megint. És hogy mitől írok? Hát a Fijjugh háromszorosan is kézen fekvő, négy gólos győzelmet arattak a városi ellen féllel szemben. De annyira, hogy ők már nemcsak az ellen fél, hanem fél is tőlünk az ellen. Van is mitől.

Tovább →

Régen nem írtam, kedves Asztaltársak, hát akkor most megint. A sikeres nemzetközi továbbjutás után viszont házon belül és országon kívül Romulus és Remus alkalmasint rémes fiaival kerít szembe minket a kárörvendő, vak Fortuna. Vagy inkább Citad Ella?
Tovább →

Ezt is megértük, tisztelt Asztaltársak. 3 napon belül kétszer az U. Tehát U2. Először a kupában 1-1, másodszor a bajnokságban 2-1 ide. És az összes gólt mi rúgtuk. Tehát metoo?

Tovább →

Igen, tisztelt Asztaltársak. Akarom mondani: igen tisztelt Asztaltársak, a Slavia egy héten belül másodszor is kikapott a főlegvári Fijjughtól, ez esetben a Főlegvár új gyepén. Ennél szebb gyepavatást el sem képzelhettünk volna.
Tovább →

Mi egyebet mondhatnánk az október 6-án a Slavia Prága otthonában szerzett egygólos győzelemnél a fenti, meglehetősen Tarantinós kijelentésnél? A fiúk hatalmas meglepetést okoztak, ami nem győzte örvendeztetni a mi szíveinket.
Tovább →

A szlovén Maribor elleni kettős párharc csaknem hajszálra úgy alakult, mint a jerevániakkal folytatott küzdelem – azzal az elhanyagolhatatlan különbséggel, hogy megint az utolsó percben született a gól, de a végén mi nevettünk. Száraznak tűnt Mari bora, de a végire megédesedék, azaz édes leve. Mármint a leve. Megvan a Konfetti Liga csoportkör!
Tovább →

Miután a takarékra állított Főlegvári Lóvasút vasárnap éppen csak lekörözte a hét sebből vérző (ilymódon sebes) Rapidot, csütörtökön este már időnként laza ügetésre váltva három nullra megverte a félprofi andorrai Inter d’Escaldes együttesét.
Tovább →

Be kell vallanom királyian, egyszerűn és kövezetlenül, kedves Asztaltársak, hogy nem ilyen poszt megírására készültem. De amióta Örményország bajnoka, a messze földön rettegett (ugye milyen jól hangzik?) Jereváni Pjunik a kettős párharc végén, éppen teliholdkor büntetőkkel kiütötte a Kolozsvári Vasutast a Bajnokok Ligája selejtezősorozat első fordulójából, méghozzá úgy, hogy – Csaba barátunk szakkifejezésével élve – egyenesen a Konfetti Liga bugyraiban landoltunk, hát csak keresem a szavakat. Amiket végül megtaláltam, alább olvashatják.
Tovább →