Bizonyára elégedetten dörzsölte a markát a klub vezetése a díszpáholyban: a Chiajna elleni hazai mérkőzés után sem kell győzelmi prémiumot fizetni a játékosoknak, ami bizony a mostani válságos időkben fél siker:  1-1, X. A két ellentétes egymástól gyökeresen eltérő félidő pedig arra késztetett minket, hogy elgondolkodjunk egy három ismeretlenes egyenlet – ahol a munka, a morál és a pénz a három ismeretlen – és az X viszonyán. Hogy mégse legyen annyira ismeretlen az X, az egyszerűség kedvéért nevezzük döntetlennek. Azért nem kell megijedni Tisztelt Asztaltársak, most nem valami matematika elméleti fejtegetés jön, ugyanis mi is tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy háromféle ember létezik: aki tud számolni és aki nem.

Amúgy nem kezdődött olyan rosszul a meccs, az első félidőben egészen vállalható produkcióval rukkoltak elő kedvenceink. Támadásban korunk divatos 4-2-3-1 felállásával rohamoztak a fiúk, ami védekezésben átalakult klasszikus 4-4-2-vé. A lényeg, hogy hatékony volt a letámadásunk, gyakran sikerült már az ellenfél térfelén megszerezni a labdát. Ami számomra az igazi támadó futball védjegye. Különösen a Deac, Maftei és Rui Pedro alkotta jobbszárny jeleskedett ebben. A vendégeknek veszélyes megmozdulása nem nagyon akadt, nem úgy Mafteinak, akinek olyan veszélyeset mozdult meg a feje, hogy gól lett belőle. Mindig is tudtam, hogy jobbhátvédünk nem csak szívvel, lélekkel, hanem fejjel is játssza a focit.

A második félidő meg… Mit mondjak, alig találom a szavakat. Mondjuk úgy, hogy nyögve nyelősre sikerült. A védelem stabilitása szinte teljesen elillant a szünetben, a csapat fegyelmezetlensége végül büntetőt és egyenlítést hozott a vendégeknek. Olyan túl sok gólhelyzet azért nem alakult ki a két kapu előtt így gondolatban kissé elkalandoztam. Épp ott tartottam, hogy a magyar válogatottnak stabil teljesítményt nyújtó, olasz védőket kéne honosítania, például Piccolót. Erre szinte abban a pillanatban Piccolo kötényt kapott és aztán jött Deac buta, 11-est érő megmozdulása. (Abba meg jobb nem belegondolni, hogy a magyar válogatott puszta gondolata is hibázásra késztet egy amúgy egyenletesen jól teljesítő középhátvédet) A bekapott gól után mentek ugyan előre a fiúk, de sajnos látszott, hogy inkább a tehetetlenségi erő hajtja őket és nem a lelkesedés. Negruţ, Deac és Maftei kivételével, akik a belüket is kidolgozták.

Fotók: Riti József Attila

 Ja és majdnem elfelejtettem méltatni a Chiajna bámulatra méltó, sőt egyenesen csodálatos produkcióját. Megvagyok ugyanis győződve arról, hogy az a félelmetes mennyiségű fetrengés, amelyet a vendég csapat prezentált a maga nemében európai, ha nem világrekord. Elmondhatják magukról, hogy megdolgoztak, legalábbis megfeküdtek a döntetlenért.

No és most értünk oda, hogy a poszt elején felvetett összefüggésekre rávilágítsunk. A KVSC profi labdarúgói, akiknek néhány havi zsoldjukkal adós a klub, pont úgy végezték a munkájukat, mint az újságírók. Azaz, ha fizetgetnek, akkor dolgozgatunk alapon. Az első félidőben úgy hajtottak a fiúk a pályán, mint az olyan újságírók, akik épp megkapták a fizetést, és az ezt követő első héten még hajtja őket a lelkesedés. A másodikban pedig pontosan ugyanazt a munkamorált láttam a srácok játékában megnyilvánulni, amely azokon az újságírókon lesz úrrá, akiknek hetek óta csúszik bére és most kértek kölcsön lakbérre.

No, Tisztelt Asztaltársak, hát így függ össze a három ismeretlen – a munka, a morál, a pénz – és az X, azaz a döntetlen. Avagy a pénz a lelke mindennek. (Vigyázat parafrazáltam!) Eszembe jut Moldova György Ferencvárosi koktél című novellás kötetéből Virágh Zsiga, az anyagias center. Az említett úriember ugyanis fix tarifáért végez el egy bedobást is, a futásért méterpénzt kér, de hajlandó kedvezményt adni a csel árából, ha az cselsorozat keretében kerül alkalmazásra. Az elkeseredett menedzser a hosszú árlistát látva kifakadt:

– És hol a szív? Hol a lelkesedés?
Virágh a fejéhez kapott:
– Hát nem elfelejtettem? – és sietve beírta: „Szív: 150 forint, lelkesedés: 200 forint.”

Alább bmiky játékos-értékelője következik:

Felgueiras 6 Amit lehetett, megfogott.
 Maftei 7 Gólt fejelt, rohant, szerelt, szervezett – jobbhátvéd pozícióból.  
Piccolo 5 A kötelezőt hozta, semmit többet nem vállalt.
Rada 6 Precízen szerelte a feléje járó kékeket.
 Camora 5 Rohangált fel-le , de sokszor agyatlanul.
 Monroy 3 Vagdalózott össze-vissza.
  Rui Pedro 5 A gyors sárgája után visszafogta magát.
 Félidőben Djokovic 3 Ennyi rossz passzt egy meccsen még nem láttunk tőle.
 Deac 5 Az első félidőben nagyon pörgött, jó labdákat adott a támadóknak, szünet után viszont az ellenfélnek hozott össze 11-est és ziccert.
 Negrut 7 Bátran támadta a kaput, négy lövése volt, és a szögletet ő tette be Vasi fejére.
 A 71. perctől Ammari 5. Megforgatta rendesen a védőket, de a kapu elé nem tette be a labdát.
Costea 4 Elvegetált a szélen és az égbe, majd a védőbe lőtte helyzeteit.
 Ogbu 4 A kapu közepébe nem jutott el, a tizenhatosról eleresztett lövéseibe meg beleléptek a védők.
 A 66. perctől Tadé 4. Helyzet nélkül birkózott.