Amikor kevéssel a kezdő sípszó előtt a Bleriotban felcsendült a Rolling Stones örökzöldje, a Sympathy For The Devil, még úgy tűnt: Pet Rescue legénysége simán behúzhatja a meccset. A kezdő csöppet sem tűnt gyengének, miközben a Botoşani is csak három alapemberét vetette be a kupameccsre. Ám az ördög ezen az estén sem aludt. Rajtunk bmikyvel nem múlt a dolog, két-két forralt bort, illetve üveg sört abszolváltunk. De most ez is kevésnek bizonyult a sikerhez.

Az igazat megvallva még akkor sem sejtettem semmi rosszat, amikor következő dal, a Stairway to Heaven lágy akkordjai is felcsendültek. Annál is inkább, hogy a meccs is a Led Zeppelin ballada lassú, mélabús tempójában kezdődött, és mit szépítsük, úgy is folytatódott. Nem volt ez egy jó meccs Tisztelt Asztaltársak. Fél óra elteltével csak egy láthatatlan kínai örömlány, Máz-Li közbelépésének köszönhettük, hogy nem kerültünk hátrányba, de az a szemét szajha ezt követően végleg átállt az ellenfélhez. Pedig a fene vinné el, akármilyen pocsék meccs is volt, azért a KVSC volt egyértelműen a jobb csapat, szinte végig nyomás alatt tudták a fiúk tartani az ellenfelet, csak azokat az átkozott helyzeteket kellett volna berúgni. Ha Máz-Li nem a Botos Sanyival fekszik össze, akkor talán még az is előfordulhatott volna, hogy a füttyös rigó megadja Omrani teljesen szabályos fejesgólját. De nem tette, sőt, egy ízben tévesen lesen állította meg a fiúk támadását, amikor három az egyben vezethették a kapusra a labdát… Egy sima 5-0 meccsen ez nem osztott vagy szorzott volna. Így azonban a továbbjutást befolyásoló hibának a bizonyult a sporttársnak legfeljebb csúfolható izé ostobasága. A Walk of life szólt éppen a Dire Straitstől..

Ez volt az a mérkőzés, amelyen a csapat nem játszott rosszul, de jól sem. Lövések (15-5 ide, kapura 9-3), meg minden más statisztikai adat szerint dominált a csapat de ez most nem volt elég. Már megint mi bosszankodhatunk azon, hogy a focit gólra játsszák. A 11-esek meg… Arról én most inkább nem mondok semmit, Tisztelt Asztaltársak, így is fáj még visszagondolni  rá. Bár amikor az egykori Atmosphera hűlt helyén a háttérben viszonylag halkan szólt a Metallicától a For Whom The Bell Tolls, sajnos már sejtettem, hogy kiért szól a harang…

A fenének van kedve tovább ragozni ezt. Átadom a szót bmiky szokásos játékos-értékelőjének. Benne van miden, amit még érdemes elmondani.

Duka 6 Rajta nem múlott, egy 11-est is megfogott.
Peteleu 6 Rohangált fel-alá, mérsékelt sikerrel.
Luchin 5 Látszik rajta a meccshiány, bizonytalan volt.
A. Mureşan 6 Így kell rúgni a 11-est.
Vlad 6 Csak a végén mert előre is menni.
 L. Rus 5 A középpályán ő keménykedett a legtöbbet.
Coman 5 A gólpasszon kívül csak erőlködött a szélen.
Deac 5 Túl szépen akarta lőni a 11-est.
  Culio 6 Sok neki a 120 perc, de amíg bírta, a csapat motorja volt.
 A 106. perctől Nistor 4. Csak a 11-est kellett volna berúgnia, az se sikerült neki.
  Moutinho 4 Reménytelenül haszontalan.
 A 46. perctől Păun 6 A csapat legjobbja volt, aztán rúgott egy szar 11-est.
 Omrani 6 Hat helyzet, két gól, egyet adtak meg.