Na úgy, na! – mondá az egyszeri székely ember, amikor a villám csak harmadszori próbálkozásra találta telibe hőn szeretett napaasszonyát. Ilyesféle gondolatok töltöttek el bennünket is, miután a mieink váratlanul ötöt vágtak a címvédő gyurgyevói Astrának, és ez még az arénabeli Szuperkupa-vízilabda eredményét is feledteti – az ellenfél számára bizonyosan.
Tovább →

A KVSC Krajova elleni főlegvári meccsének első félideje olyan sárga záporral indult, hogy komolyan tartottunk tőle: emberhátrányban fejezzük be az összecsapást. Erre az ellenfél gondoskodott a megoldásról: az egyetlen besárgult emberük a második félidő legelején kiállíttatta magát.
Tovább →

…mondhatná a hithű muszlim, hiszen nekik – éppen a héberektől és a keresztyénektől való megkülönböztetés céljából – pont a pénteket jelölte ki Mohamed próféta a pihenésre. Ehhez képest a pénteki Petrolul–CFR mérkőzés egyetlen gólját éppen egy francia-marokkói muszlim játékos lőtte.
Tovább →

Ötöt bele! – mert ez a kvintesszencia lényege. A Kolozsvári Vasutas szombat este lényegében szétfocizta Temesvár életunt csapatát. A győzelem tekintetében mellékes volt, hogy az ellenfél éppen 11 vagy csak 10 játékossal próbálja állni a sarat.
Tovább →

A Bundásligában új divat kezdett elharapózni. A témához egyáltalán nem konyító szakemberek szerint a catenaccio rendszerének bevezetése óta ez a 21. századi foci legeredetibb védelmi vívmánya. Rántsuk le a leplet arról, amit a korlátlan lehetőségek országában a foci terén is megvalósulni látszik.
Tovább →

A teológia kifejezéstárában a világ keletkezése kapcsán még az ókorban kialakult a „creatio ex nihilo”, azaz a semmiből való teremtés gondolata. E többek által vitatott nézet lényege, hogy a tapasztalható valóság, a látható és láthatatlan világ minden előzmény vagy eleve meglévő alapanyag nélkül állt elő. Szombat este a Vasutas Valóságos (Real) nevű játékosa jó keresztyénként utánozta a Teremtőt: a semmiből nem egyet, hanem kettőt hozott létre.
Tovább →

Toni Conceicao, a labdarúgás esküdt ellensége föltette magában, hogy Marosvásárhelyen nem fog gólt kapni. De rúgni sem. Azaz rúgatni fogja a labdát veszettül (vagy cefetül, nem kívánt törlendő), de az irány már nem számít. Valahogy ahhoz a rövid színpadi utasításhoz hasonlóan, amely azt hivatott jelezni, hogy egyik színész lelép a színről: „el”. Ebből alakult ki az új műfaj, amit talán „labdaelrúgásnak” nevezhetnénk.
Tovább →

Laci kontra Laci meccset produkált az ASA és a KVSC a falevelekkel együtt sárgába, sőt rőtvörösbe forduló marosvásárhelyi őszi estén. Sárga Balázs úr nyílt lapokkal játszott, és becsületesen meg is lapogatta a fiúkat. Egyetlen ember – tudniillik Petrucci – kivételével megérdemelten.
Tovább →

Komoly blogtörténeti esemény helyszíne volt kedd este a Kincses város egyik vendéglátó-ipari egysége: Virtuális Asztaltársaságunk rövid, de annál tartalmasabb időre valódi Asztaltársasággá avanzsált. A költői magasságokba emelkedő hangulatot Arany János A szegény jobbágy című költeményének alábbi soraival próbáljuk visszaidézni: Tovább →

Immár négy éves lettem én, s meglepetés e költemény – kezdhetnénk e posztot józsefatillásan. És mivel nincs más, aki július 2-án meglepjen bennünket valamivel – mert a blognak nincs pofakönyve (ejtsd fészbukk), hogy elárulja, mikor született – hát magunk lepjük meg magunkat. Nem akarunk ugyanis Füles sorsára jutni, aki a születésnapján a rá jellemző ábrázattal ekképpen volt kénytelen Micimackóhoz fordulni: „Se ajándék, se csokoládé, se torta gyertyával, még csak egy nyavalyás üdvözlő táviratot se kaptam…” Így hát: boldog születésnapot!
Tovább →