Tüskés Vaneknek igaza volt, kedves Asztaltársak. Mégiscsak az nevet utoljára, aki először üt. És Djokovic gólja nagyot ütött az este. Konkrétan kiütötte a juhokat a nyeregből, és egyben beütötte a Főlegvár falába azt a szeget, amelyre a negyedik bajnoki címet, trófeát és büszkeséget akaszthattuk.

Ez a gól nemcsak a KVSC negyedik bajnoki címét jelentette. Hat év szünet után kénytelen vagyok kiabáló betűkkel leírni: GYŐZTÜNK! BAJNOKCSAPAT! Ezt amiatt is cselekszem, mert ha ezt a posztot gépelés helyett akár hangfelismerő szoftver segítségével kellene megírnom, akár gépírónőnek kéne tollba mondanom, akkor nyolc tojás sárgája nem volna elegendő ahhoz, hogy a hangszálaimból felszakadó zajokat kb. 4-5 óra alatt az emberi fül vagy a legmenőbb diktálószoftver számára akár csak alapszinten elviselhetővé tehessem. De ehhez a bajnoki címhez hozzátartozik az is, hogy a Főlegvár magasságából a lehető legelegánsabban belepukiztunk a több hónapja beharangozott regáti centenáriumi üdvtervekbe. Azért nem mentem Versailles-ba, hogy engem többé ne verj szájba!

Gyáva csapatnak nincs kupája! Az első félidő bátorsága végül is ellensúlyozta az edző második félidei gyávaságát óvatosságát. Nem taroltuk le Hagiékat, de utólag belegondolva, ez így talán még jobban fájhat a délieknek. No hadd. Hiszen az utolsó pillanatig csak egyetlen gólon múlt, hogy nem ők nyerték meg a bajnokságot, és a „börögáni” lakájmédia nem zengedezhet a felső, természetfeletti hatalmak bennünket sújtó, igazságos végítéletéről. Zavar támadt az Erőben, és Dzsidzsiéknek nem termett egy Anakinja (a zannya kínnya!), hogy visszaállítsa az egyensúlyt. Won the championship we have – mondaná Yoda Mester.

Arról se feledkezzünk meg, hogy Deac most már iszonyúan idegesítő ezzel a szinte teljes évadon keresztül tolt alibi-focijával. Megint nem csinált semmit, csupán szabadrúgásból küldött egy gólpasszt Djokovic fejére. És hogy a lehető legnagyobb mértékben irritáljon bennünket, a plágium hamisítatlansága érdekében előzetesen megnézte a Bend it like Beckham című brit filmet, hogy a tizenhatosba küldött labdája a végén – nyilván edzői utasításra – egy afféle konvergens függvényre emlékeztető pályát írjon le. Mert ugyebár a konvergens függvény tulajdonságai pontosan megegyeznek a szabadrúgást megrendelő Állatmenhely jellemzőivel: mindkettő monoton és felülről korlátolt. A megtett pálya viszont stimmel.

Olybá tűnt ez a találat, ahogyan Hofi atyánk írta le Kocsis Sanyi dilemmáját, aki ránéz a karórájára, s aszongya: Hát körülbelül most kellene érkeznie a mentesítő labdának. Én mindenesetre felugrom. Oszt időben jött, pont a homlokára. A többi már csak mechanikai visszaverődés. Akár Sanyi, akár Damján homlokáról.

Mit írjak még? Talán azt, hogy az az ősrégi trikóm, amelyet a bárminemű emberi kapcsolataim radikális lerontásának kockázata nélkül még tisztára mosott állapotban sem merészelek magamra ölteni, tegnap este részt vett a negyedik bajnoki ünneplésen? Mégpedig úgy, hogy miközben az átlagos panellépcsőház-feltörlőrongy által is mélyen lenézett, mindazonáltal büszkén rajtam feszülő ruhadarab láttán némelyek már-már gyűjtést akartak szervezni a megsegítésemre, miután meglátták a 21. századi bölcsész eme nyomorúságát? Vagy azt, hogy Andris fiam a meccs végén addig rohant körbe a tömeg között a pályán, amíg kézzel megérinthette a győzelmi kupát? Netán azt, hogy Păunnal pusztán azért nem sikerült szelfit készítenie, mert a játékosból áradó pezsgőillat a kritikus pillanatban megtántorította? A többit írja hozzá mindenki a kies kommentmezőbe. Mink pedig ünnepelünk. Szép volt, fiúk! BAJNOKCSAPAT!

így játszotok ti (by bmiky)

Arlauskis A Viitorul egyetlen lövése 60 méterről, erőtlenül ment a kapujára.
Manea 6 Most is a taccsok behajítása volt a legfőbb feladata.
Vinícius 7 A fejjátékára nem volt szükség,
A. Mureşan 7 Hibátlanul védekezett egy olyan stílusú csapat ellen, ami nagyon nem fekszik neki.
 Camora 7 Keményen megdolgozott a kupaemelgetésért és a szurkolói különdíjért.
Hoban 6 Csak a második félidőben akadt munkája, de mindig jókor volt jó helyen.
 Bordeianu 6 Nagyon aktív volt a jobbszélen, amíg Hagi ki nem iktatta a játékból.
  A 36. perctől Djokovic 7 Jött, fejelt, győzött.
 Deac 7 Addig lődözgette a szabadrúgásokat, és szögleteket, amíg az egyikből gól lett.
  A 90+2. percben L. Rus. Jól húzta az időt.
Culio 7 A Hagi-gyereket most se engedte ugrálni.
Omrani 7 A ritmusváltásai mindig megkavarták a Viitorul védelmét.
 Ţucudean 6 Gólt nem lőtt, (társgólkirály) lett.
 A 81. peerctől Mailat. Neki még volt kedve futkározni.