Mikivel azon gondolkodtunk, hogy ha a fizetésre szánt összeget és az aláírási pénzt egy titokzatos amerikai nagybácsi (vagy éppen egy kínai sejk) állná, melyik lejáró szerződésű topligás játékost látnánk szívesen a KVSC-ben? A megvitatott lista a teljesség igénye nélkül: Blind, Fellaini, Mata, Ander Herrera, Yaya Touré, Mertesäcker, Cazorla, Caballero, Buffon, Chiellini, Barzagli, Lichsteiner, Pepe Reina, Maggio, Robben, Ribery, Fernando Torres, Thiago Motta. Számomra a választás egyértelmű: Juan Manuel Mata García.

Mondhatjuk, hogy a KVSC tele van rutinos játékosokkal, de azt is mondhatnánk, hogy Deac, Culio és Hoban együtt 101 éves, ez pedig ritkán jelent hosszú távú együttműködést. Egyértelmű, hogy a középpályánk dominanciája fogja hozni a bajnoki címeket, így az is világos, hogy a legégetőbb probléma ezt továbbra is biztosítani. A fenti játékosok játéktudása és fizikai képességei valószínűleg bármelyik csapat bármelyik posztjára elegek lennének a Liga 1-ben (leszámítva a kapust), viszont tekintünk most el ettől és vizsgáljuk meg a kérdést: miért pont Juan Mata?

Nyilvánvalók
Vannak nála jobban védekező játékosok a fenti listában, viszont ezek nagyrészt védők, a passzképességük gyengébb, általában lassabbak is, ennélfogva előre haszontalanok. A kivétel talán Ander Herrera, Thiago Motta és Yaya Touré, előbbi viszont a védekezést leszámítva mindenben rosszabb, mint Mata (ráadásul fejben sem elég stabil), utóbbi kettő pedig túl öreg ahhoz, hogy hosszútávon alkalmazható legyen.

Most a bejegyzések ,,forgatókönyve” szerint annak kellene következnie, hogy ,,nyilvánvalóan vannak nála jobb támadók”, csak ez egyáltalán nincs így. Santi Cazorla egészségesen és csúcsformában valószínűleg a világ legjobb kétlábas játékosa lehetett volna, de ha virágszirmos bokácskáját véletlenül megfújja a busongó észak-londoni szellő, akkor lesérül 4-6 hónapra: Vele már futballpályán komolyan számolni nem lehet.

Robben és Ribery kiváló játékosok, akik a bal- és jobbszélen még mindig képesek világklasszishoz méltóan játszani. A hátrányuk Juannal szemben, hogy csak a széleken. Belső középpályán, vagy csatár mögött nem tudnak magas szinten eredményesen játszani, fő fegyvererük lévén a sebesség-cselkészség-első érintés, azaz minden szélső szentháromsága. És itt jön a képbe az, ami a világbajnok spanyolt minden és mindenki fölé helyezi a fenti listán.

Juan Mata, a jelenlegi elitfutball legsokoldalúbb támadója

Azokat a játékosokat, akiknek nem igazán van gyenge pont a játékában, előbb-utóbb az élet és a kísérletező edzők kipróbálják más posztokon is. Emiatt találkozhattunk Milnerrel jobbszélsőként és baloldali védőként is, ezért lehetett karrierje alkonyára a csodacsatár Rooney-ból védekező középpályás, és még sorolhatnánk néhány példát Thiago Silvától kezdve Philipp Lahmig, de most nem ezért vagyunk itt. 

Ez a jelenség sokszorosan érinti a spanyolt, lévén neki nem igazán van komoly gyengesége, ezzel szemben kiemelkedő az első érintése, a passzkészsége (úgy a hosszú, mint a rövid), a lövőereje, a helyezkedése, a technikája és a játékintelligenciája. Matát – írd és mondd –  7 poszton játszatták eddig az edzői. Volt belső középpályás (CM), baloldali középpályás (LM), támadó középpályás (AM), jobb- és balszélső (RW, LW), visszavont csatár (SS), sőt még ék is (ST, CF). Igazán impozáns lista, nemde? Ő az a labdarúgó, akivel kapcsolatban Király kartárssal általában a következő beszélgetés szokott lezajlani:

– És Matát hol játszatnád?
– Melyik játékrendszerben?

Elképesztő dolog, hogy a mai, egyre élesedő topfutballban valakinek több ,,első számú” posztja legyen.

https://www.youtube.com/watch?v=GBFgLFyy1tA

Mata és Mourinho eléggé nem kedvelik egymást, ez a helyzet igazán a Chelseaben csúcsosodott ki, amikor a portugál dühében eladta 44,73 millió euróért a spanyolt a Unitednek, nagyon sokkal a piaci ára alatt. Mata képességeit jól mutatja, hogy a katasztrofálisan rossz igazoláspolitikát űző José revideálta a róla alkotott nézeteit, és a Vörös Ördögöknél rendszeresen játszatja. Idén 35 meccsen szerepelt a jó Juan a Manchesterben, de messze van még a szezon vége, ez a szám simán lehet még 45 is. Nem szabad elfelejteni, hogy a leszállóágban levő portugálnál manapság nem lehet ellébecolni a védekezést, ilyenformán Mata offenzív mutatói még többet érnek. A három leggyakoribb posztjáról szól az alábbi táblázat:

Juan Mata összesen 491 meccset játszott klubszínekben, ezalatt 35000 percet töltött a pályán, 118 gólt lőtt és 142 gólpasszt adott, meccsenként pedig 1.86 pontot szerzett (ha ezt a számot fel akarja tornászni, bármikor szívesen látjuk :D).

Az a baj a valósággal, hogy nincsen hozzá háttérzene…

Juan Mata április 28-án lesz 30 éves. Poétikusan ifjú kornak már Rejtő sem nevezné, viszont az az 500 meccs, ami a lábában van nem olyan sok, 2-3 jó éve is lehet még. Az biztos, hogy karrierje utolsó nagy szerződését fogja megkötni nyáron, a várható fizetése a jelenlegi piaci árak mellett nagyjából heti 200 ezer euró/font környékére tehető, bónuszok nélkül. Emellé jön még természetesen az aláírási pénz, ami alsóhangon 10 millió euró, azaz nagyjából a CFR jelenlegi egyéves költségvetése. Első évben, adókkal együtt minimum 30 millióba fáj a jó Juan, ami kissé borsos ár, figyelembe véve, hogy ennyi pénzből röhögve lehet román bajnokságot nyerni BL-csoportkörrel, tokkal-vonóval együtt. 

Ha a KVSC nyerne a lottón, nyilván akkor sem lenne semennyi esélye ennek az igazolásnak, hiszen bármelyik elitjátékos szívesebben küzd a komoly trófeákért, mint egy kiscsapatért, de jó volt eljátszani a gondolattal. És persze a főjuhász arcát is jó lenne látni, miután kapna egy ötöst Bukarestben. Tuti úgy szólítaná a jó Juant, hogy ,,mötá”. 😀