Bogrács Huba a bérelhető alteregó csöppet sem meglepő módon a kocsmában ült. Idáig a történetben nincs semmi különleges, ilyesmi úgyszólván naponta előfordult. Bogrács Huba mégis egy kicsit kínosan feszeng kényelmes ülőhelyén. Kényelmetlenségét az okozta, hogy a csíkszeredai Ólommadárban ő volt az egyetlen, aki a KVSC-nek szurkolt az FK Csíkszereda ellen. Ő sem érti, hogyan történt, de nem lincselték meg.

Bogrács Hubával sok minden történt legutóbbi jelenése óta, de ezt a sok mindent most mégsem meséljük el, mert még szerinte is unalmas. Elég az hozzá, hogy arra tért magához, hogy ott sörözik a csíkszeredai Ólommadár nevű műintézményben, ahol mindenféle kétes alakok vették körül. Akadt köztük néhány őszinte alkoholista. Egyikük például állandóan, jobban mondva szabályos időközönként, megjegyezte:
– Nyugodtan nem lehet inni, csak mohón!

Bogrács Huba erre bőszen bólogatott, mert úgy érezte, hogy a tisztes kort megélt alkesz szívéből beszél. Az alkoholizmusban becsülettel megőszült öregúr gyakran hangoztatta megingathatatlan meggyőződését:
– Én nem pesszimista, alkoholista vagyok!

Bogrács Huba úgy érezte, jó helyen van, itt megértik őt. Apró galibát csak a meccs okozott. Mert lássuk be, okoz némi kognitív disszonanciát, ha az ember egy hazai meccset egy idegenbeli kocsmából néz végig. Halmozottan hátrányos helyzetét fokozta, hogy tőle balra a Csíkszeredai Sportklub hokicsapatának vezérszurkolója ült, aki időközönként hangosan megjegyezte:
– Hajrá Szereda!

Gondolom érthető, hogy ilyen körülmények között szegény Huba nem tudott a meccsre koncentrálni. Olyannyira, hogy lekéste az összes gólt. Beleértve az FK szépítő találatát is. Erről csak akkor szerzett tudomást, amikor a hoki vezérszurkoló felkiáltott mellette:
– Ez az! Szépítettünk!

Huba a szokásosnál is lassabban dolgozta fel az információkat. Majdnem síri csend lett a kocsma teraszán, mire hangosan megszólalt:
– A picsába!

A hoki vezérszurkoló megrovóan nézett rá. – Menj te oda! – üzente a tekintette. Hubának szerencséje volt, az agyonverést, sőt egyáltalán a megverést megúszta. Áldott szerencse, hogy mégsem olyan vérszomjasak a székelyek, mint sokan regélik róluk. Csoda-e, hogy ilyen körülmények között csak ejtőernyős tantusszal esett le neki, hogy C3 történt. (Régi asztaltársak emlékeznek még, hogy ez mit jelent.) Hipp-hipp-hurrá!

Bogrács Huba elégedetten csentintett, miután megnézte az összefoglalót. Ő ezt előre látta. Lehet a kákán keresni a csomót, hogy köztudott, hogy minden meccsen ezt látja előre, de időközönként neki lesz igaza, ezzel már nehezebb vitatkozni.

Mondhatnék a meccsről is valamit, de minek? Úgyis láttátok ti is. Fel fejjel, Tisztelt Asztaltársak!

Fotók: RJA