A legrondább főlegvári meccs lesz a legkedvesebb az idén? 

Valami fenomenálisan rossz, a végére csaknem közbotrányba fulladó meccsen sikerült végre (ebben az évadban először) megverni a városi riválist. Vót itt minden, mint a jó bótban.

A két csapat foci helyett inkább bakalódott az első félidőben. Nagyon súlyos szabálytalanságok nem voltak (talán Ártány Fica elleni bemozdulása ért vóna sárgát, ahogy megtaposta a fijút, de evvan), de rendellenesség adódott így is. Bmiky kartárs rádiós megfigyelése és jóslatnak is beillő következtetése értelmében egyszercsak balról érkezik a lapos beadás (méghozzá Hármatbele Lajostól), amit Korenica néhány lépésnyiről a kapuba továbbít.

Őszintén szólva, ha ebben a 35. percben Bîrsan lefújja a meccset, komoly esztétikai bűncselekmények végignézésétől mentett volna meg bennünket. De ő – és az a fránya szabály – az esztétika egyértelmű ellenségeiként tovább engedték ezt a látványt. Kár vót. És ez még csak az első marhaság volt, melynek szünet után mekfojtatása következék.

Adott pillanatban le kellett állítani a meccset, mert a Főlegváron olyannyira meghibásodott a VAR-rendszer, mint az egykori magyar királyságban a vármegyerendszer. Miután Bîrsan bírót még a pálya szélére is kihívták – no nem valami kétes helyzetet megnézni, hanem valami kábelcsatlakozást ellenőrizni, mert a szakik valszeg még mindig nem ocsúdtak fel a munka ünnepének harmadnaposságából – aszontam, hogy mosmá több furcsaság nem történhet. Tévedtem.

A sárga lapok sorát Djokovics nyitotta meg az 52. percben. Codrea és Oancea követték. Aztán jöttek a cseréink. DP megint magára húzta az ellenfelet, előbb posztra cserélt (de gyors játékosokat nem hozott be – gyakorolták a Fijjugh egyáltalán az ellentámadást? Vagy a kontrát ők csak a kártyajátékokban ismerik?), majd Iliével beöntötte a betont az sündisznó-alagsori bunkerfoci mélyalapjába. Blănuță fejese védelmi hiba vót, megint Ottó mentette meg az előnyünket. DP-nek el kéne magyarázni, hogy nem az előző végjátékokat kell megnyerni, hanem az éppen aktuálisat. De végül ő is átment Tisztátalan Alfrédba, oszt most bejött neki. A fregattkapitány módján mi is a bányászbéka hátsó fele alá küzdöttük le magunkat időhúzásilag, amikor Emerllahu után Hindrich is megkapta a maga sárgáját időhúzásért a 98. percben. Ki is kell hagynia a soron következő, Krajova elleni meccset. Megérte?

Aztán amikor Chipciu a 99. percben megkapta a sárgáját, és dühében elrúgta a labdát, mindenki a második sárgára várt. Nem jött. Ahhoz Bîrsannak valódi tököket kellett volna növesztenie (Bmiky kartács megint fejen találta a szöget – mert tökön nem is találhatta vóna Bîrsant, mert neki csak dísztökei vannak, azok is a tömbház nappalijának ablakában. A meccs végén a verekedés részint az idő, részint az érdeklődés hiányában elmaradt.

Mit mondjunk még? Kairói élmény vót, az biztos (tudniillik, amikor mind az öt sofőr felépült). De a lényeg ugyanaz: minden jó, ha vége van. Hajrá, Fijjugh! A Krajovát meg kell verni, de a Herrmannstadtot még inkább. Az én szemem már a Kupán. Nomen est omen. A viszontírásra!

Fotók: RJA