Székelytámad-Székelybánja – foglalhatnánk össze malíciózus tömörséggel a Sepsi otthonában tegnap elkönyvelt kétgólos KVSC-győzelmet. De egyáltalán nem vagyunk malíciózus kedvünkben.

Attól még a megállapítás igaz. A tavaly májusban lejátszott meccs ellentételezéseként, amelyet anno a legédesebb kolozsvári vereségnek könyveltünk el, a Sepsi újfent hatalmasat (azaz legalább egy, de akár három pontot is érőt) küzdött tegnap: mindhiába. Pedig a gólok számát kivéve szinte minden statisztikai adat szerint jobban teljesített a Főlegvári Fijjughnál: labdabirtoklás 56-44% oda, kapura lövések aránya 11-5 oda, kaput eltaláló lövések 4-3 oda, szabadrúgás 22-14 oda, szöglet 8-1 oda. Ráadásul a negatív statisztikát a mieink vezették: szabálytalanság 20-14 ide, sárga lapok 4-3 szintén ide. Ráadásul, ahogyan azt tegnap a meccset közvetítő Kolozsvári Rádió kommentátorai, Bmiky kartárs és Kovács Péter ismételten kiemelték, a mieink (különösen Burcă és Boateng) időnként hajmeresztően szégyenletes „szenvedéseket” játszottak el. Hiába na, az általánossá váló vértanúskodás a főlegvári focit sem kerüli el. Pedig megtehetné. Boateng megrázó passiótörténete kapcsán az a jelenet jutott eszembe Woody Allen Annie Hall című filmjéből, amikor Jerry, a színész hatalmas művészi hévvel éppen arról világosítja fel naiv barátnőjét, hogy momentán éppen azt szeretné, ha vadállatok tépnék őt szét. Mire Woody Allen kiszól a filmből, mondván: „Emberek, vessetek a mókusok elé!”

Azt is minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ha a Sepsi minden meccsén úgy játszott volna, mint tegnap ellenünk, akkor most kétségtelenül a playoffban, sőt a dobogó közelében lenne. Ehhez képest nálunk elég volt két villanás: az első váratlan, a másik némileg kevésbé. Elsősorban arról a jelenetről van szó, amely végül a teljes mérkőzés alaphangját megadta: az ötödik percben Camora, a vén róka a Deactól (ugyan ki mástól?) Neguț közvetítésével hozzá került labdát bal külsővel csaknem harminc méterről úgy küldte Niczuly Roland kapujának pipájába, hogy az még a kapufát is súrolta, a Sepsi kiváló hálóőre pedig azóta is a Hegyi beszédben elhangzott mondat értelmén töpreng: „Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?” (Máté 6, 27).  A jelenet természetesen nem maradt nemzetközi visszhang nélkül: Lewandowski, Cé, Messi, Ibrahimovics, Neymar és Mbappé közös group-chatbe tömörülve hosszú órák óta lelkigondozói kibeszélősdit tartanak Salah és Firminho hathatós segítségével, Klopp mester utánozhatatlan fintorainak kíséretében. Kiszivárogtatott információk szerint a beszélgetést időről időre a webkameráját bekapcsolni sem merő Robbie van Persie zokogása szakítja meg, aki ettől a találattól döbbent rá így, a karrierje végén, hogy egész élete teljesen értelmetlen volt. Ekkor szólt bele a beszélgetésbe Roberto Carlos, mondván, hogy ő már évekkel ezelőtt tudta, hogy a sajtfejűnek teljesen fölösleges volt ilyesmibe belefognia, hiszen sokkal rosszabb a tegnap óta szintén hideglelésben szenvedő, a futballhoz meg amúgy sem sokat értő Roy Hodgsonnál is, hogy Samuel Eto’o nevét ne is említsük.

Camora egyébként a védelemben is kitett magáért, hiszen a 25. percben a székelyek szemét kivédő, a védelmet egyre biztosabban irányító Ottó mellől tökéletes fejessel hárított a gólvonalról.  A másik találat a meccs vége előtt hat perccel esett meg, amikor Petrila parádés beadása, Debeljuh pöccintési kísérlete és Niczuly bravúros reflexe után a focihoz egyébként változatlanul nem értő Chivulete bíró a 84. percben befújta a KVSC első és egyetlen szögletét. És ekkor hirtelen feje tetejére állt a világ: Deac, a vén róka hirtelen átment Deacba, és elvállalta a szögletrúgást. Grahovac is a fejesével átment volna Viníciusba, de ebben a kapu torkában álló Debeljuh térde akadályozta meg, és második találatával térdre kényszerítette a Sepsit, amely a két főlegvári gól között (azaz röpke nyolcvan percig) csaknem szünet nélkül küzdött és támadott. A második találat így győzelmet, a vén rókák ismételt bravúrja pedig posztot képezett: Sepsi előtt pedig le az összes kalapokkal. Már alig várom, hogy kikapjunk tőlük a legközelebbi román Szuperkupa-döntőben. Hajrá Fijjugh!