poli_cfr2A bajnoki címvédő Astra knockoutolása után minimum bizarr, hogy a sereghajtóval szemben adott pillanatban még a döntetlen is veszélyben forgott. Higgyék el a Tisztelt Asztaltársak, hogy még a lelátón ülve is úgy éreztük: valami furán összevágott filmet nézünk, nem élő sporteseményt. És ezen még a srácok trikóin feltűnő új mezszponzor neve sem segített.

És akkor „térjünk a tárgyba”. Mert az addig még rendben van, hogy az ember Budapesten tartózkodik a mindjárt kezdődő konferencia előestéjén – történetesen és orvul a 12 éves fia társaságában. Sőt, még az is rendben van, hogy Magyarországon az útépítés (sem) úgy halad, mint az utódállamokban, így Budapestről Temesvárig autópályán lehet közlekedni. Namármost aki ennyiből nem találta ki, hogy a minap Andrissal mire vetemedtünk, az abba is hagyhatja a poszt olvasását. Azt viszont nyilván érzékelhetik a Tisztelt Asztaltársak, hogy nem feltétlenül arra számítottunk, amit kaptunk. Andris nyilván nem, hiszen az egész dolog meglepetés volt, és csak a célhoz érkezve döbbent rá, hogy ennek a három és fél órás, dugókkal is jócskán megtűzdelt utazásnak mi is a célja. Nyilván a lelkesedés sem maradt el, és miután felszerelkeztünk a kellő mennyiségű fogyóanyaggal, elfoglaltuk helyünket a Dan Păltinişanu nevével fémjelzett ovális palacsintasütőben.

A szép nyári délutánon amolyan majális-hangulatban néhány száz temesvári néző baktatott ki a gyep szélére, sőt, mint észrevettük, a temesvári „kemény mag” létszámban kb. az egyharmadát tette ki a vendégszektorban helyet foglaló KVSC-szurkolóknak. Mink ketten a semleges területen tartózkodtunk, mivel a három és fél órás pesti visszautat nem kívántuk még jó 30-40 perccel megtoldani, mire kiengednek a vendégszektorból. A kezdőcsapatunk összeállítása is biztató jel volt. „Győztes csapaton indokolatlanul ne változtass” – ötlött fel bennem a lelkes focinéző öregek valamelyikének szájából elhangzott maxima. Kedves gyermekkori emlék. No meg természetesen St. Antonio de Vicenzo Y Galapagos hercegének azon mondása, hogyaszongya „a katonaiskola szerint is az a harcoló fél van előnyben, aki magához ragadja a kezdeményezést.” „És egy söröskancsót vagy széklábat” – tette hozzá a taktikai részletek dolgában jóval jártasabb Fülig Jimmy.

poli_cfr1

És miközben a herceg bólogatott, hogy „Napóleon szerint is a gyorsaság fél siker”, a monumentális pofonjairól Szingapúrtól Limáig ismert világcsavargónk helyesbített: „Tüskés Vaneknek is ez a véleménye. Úgy mondja, hogy az nevet utoljára, aki először üt”. Na igen. Először odasózni, aztán kérdezni. Ha valami, akkor ez nagyon hiányzott a KVSC első félidei játékából. Mintha mindkét csapat a másiktól várta volna, hogy Tüskés Vaneket játsszon. Ezt tökéletesen fémjelezte Cânu rosszul sikerült fejes-beadása is, hiszen abból monumentális potyagól született: ő igazán nem akart gólt fejelni, ugyan már! Örvendett, hogy a labda egyáltalán fejen találta: a többi már idősb Cânu és felesége szerencsés génkombinációjának volt köszönhető. Ez a génkombinálódás kölcsönzött a futballistának nem feltétlenül nevezhető ifjú Cânu számára olyan anatómiai fejformát, amely a 2016. augusztus 27-én éppen kedvező temesvári tér-, idő- és fényviszonyok szerencsés egybeesése, valamint a becsapódás és visszaverődés fizikai törvényeinek érvényesülése folytán pontosan olyan szögben találkozott Croitoru beadott labdájával, hogy azt gyönyörű hiperbolához hasonló pályán küldte a nézőknél is tétlenebbül bámuló Mincă hálójába.

Derék hálóőrünk ebben az esetben tényleg csak őrködött, pontosabban őrszemként szemmel tartotta a labdát, ravaszul hunyorogva és kacsingatva feléje a „nyári napnak alkonyulatánál”, miközben ő maga szépen megáll vala az kanyargó Begánál… Aztán hirtelen rárivallt a csapattársaira: természetesen indokolatlanul, hiszen, mint már említettük, Cânu fejformájáért egyikük sem lehetett felelős. (Már pusztán a köztük és Cânu között fennálló csekély életkorkülönbség alapján sem.) Majd a Napra igyekezett fogni a dolgot, amely, ugyebár kéremalássan a szemébe sütött. Azzal együtt, hogy Földünk egyetlen igazi energiaforrásának – különösen lemenőben – ez a fő dolga vagy mellékhatása (és ezt focistaként is illik tudni), Mincă helyezkedése annyira elbénázott volt, hogy itt holmi égitestek belekeverése az egészbe a dodonai meg a delphoi szentély szemfényvesztőit és egyéb harmadrangú csillagjósok pancserül végzett szakmáját juttatták eszünkbe. Kár volt Marcot ennyire mellőzni a Botoşaniban elszenvedett vereségért… Végül az első félidő hosszabbításában Petrucci kissé fölément lövése jelezte csupán, hogy a következőkben talán foci is következik.

A szünetben átültünk a lelátó másik oldalára, így kissé közelebb kerültünk a KVSC-különítményhez és némileg távolabb a hellyel-közzel erőteljes népi kiszólásokat produkáló, szemlátomást nem feltétlenül „cívis” temesváriak egyik hangosabb csoportjától. Bmiky mester szünetben megjósolt cseréje percnyi pontossággal meg is történt: János Károly helyét Bud vette át, aki begyötörte valahogy azt az egyetlen egyenlítő gólt, de annyi ziccert hagyott ki, hogy az Astra elleni meccs hasonló fiaskóival együtt ez már a következő évadra is szinte elegendő volna egy önmagára valamit is adó csatártól. Ki hitte volna, hogy nem Kapét vagy Tadét, hanem szinte Ogbut is visszasírjuk röpke félóra alatt? Mert Tadé és Ogbu azért 4-5 méterről általában eltalálták a kaput (Guima, mikor jössz már vissza?!?)… Ha nem maró gúny akart lenni, akkor a digisport szakmai színvonalát minősíti, hogy legújabb beszámulójukban Budot egyenesen a meccs emberének nevezték… Biztosan ugyanazt a meccset látták ők is, amit mi?

poli_cfr_cristian

A fentiek mellett mostanra már eléggé világos (és nemcsak az egyetlen temesvári találatunk alapján), hogy Túlóra „Dedeman” Lopes, az iparos bizony beadásra termett. A mi 22-esünk nem a Heller-féle 22-es csapdája. Ha Laurențiu Rus beválik a jobbhátvéd-poszton, Peteleu pedig jól helyettesíti Camorát, akkor ejsze az iparost is lehetne néha jobbszélsőben kipróbálni, miközben pl. Jakolis kimegy a baloldalra, oszt a fiatalok közül Horj vagy Veres Szilárd lép fel, Păun pedig picit leül a babérjaira. Ő ugyanis az U21-es marhaság szabály miatt most ismét „szent tehén” volt – és nem feltétlenül megérdemelten. Amolyan „nice try” volt a szereplése, beleértve a sulifoci szintjén is színészkedésnek számító „felvágódását” az ellenfél tizenhatosán belül…

Azzal együtt, hogy Balaj mester nem igyekezett minden ellenünk elkövetett szabálytalanságot befújni (fordítva nem volt éppen ilyen hanyag), ezt a meccset simán hozni kellett volna – meg merem kockáztatni: még az első félidő végén, de legkésőbb a második félidő első negyedórájában. A Trebitsch-Bud csere jó volt (persze Laci is azt hitte, hogy Bud a Főlegváron összesűrítette a télig kihagyandó összes ziccert), és a dupla toronycsatárra történő felívelgetés meg is hozta volna az eredményt, ha… és itt most hadd függesszük fel a feltételes módot. Mincă védése megmentett a valóban nagyon furán ható vereségtől, de itt simán győzni lehetett kellett dukált illett volna. Summa summarum: mivel a KVSC három helyett egy ponttal ment haza Temesvárról, az eredetileg betervezett 110 helyett mi is százharminccal távoztunk ugyanonnét. Jöhet a válogatott-szünet: hátha időközben felépül még valaki, aki nem fejetlen, hanem befejezett, sőt befejezni is tud. Gyerünk, Laci! Tégy rendet a fejekben!

Így játszotok ti (bmikytől)

Mincă 5 Csak a szokásos. Három jó meccs után most kizárólag az ő hibájának köszönhetően vezetett Temesvár, aztán a végén két nagy védéssel próbálta jóvátenni a hibáját. Nem lepődnék meg, ha legközelebb újra Marc védne.
Tiago Lopes 7 Beadni nagyon tud, ezt most is megmutatta. Egyébként is jól játszott. 
Larie 6 Hozott egy átlagos teljesítményt, a második félidőben rengeteg labdakihozatallal.
A. Mureşan 5 Feltűnően sok rossz passza volt.
Peteleu 6 Hátul rendben volt, a rossz láb oldalon támadásban nincsenek elvárások vele szemben.
kicsi_le Jakolis 6 Nem tudott neki területet nyitni a csapat, így is lőtt egy kapufát, bár valószínűleg beadásnak szánta. Păun érinthetetlensége miatt kellett most is lejönnie.
kicsi_fel A 61. perctől Nouvier 4. Sem a jobb, sem a bal oldalon nem sok haszna volt
kicsi_sargalap Petrucci 7 A csapat legtöbbet dolgozó és leghasznosabb játékosa.
kicsi_le Filipe 5 Mindent kis területen próbált megoldani, kevés sikerrel.  
kicsi_fel A 66. perctől Neagu 4. Teljesen észrevétlen maradt.
Păun 5 Kizárólag egyéni akciókkal próbálkozott, de hiába verte meg sorozatosan a védőjét, a beadásai gyatrák voltak.
kicsi_le Juan Carlos 5 A temesvári darálóban megfojtották az ő könnyed fociját.
kicsi_fel kicsi_gol Félidőben Bud 5. Hat lövéséből négy óriási helyzet volt, ebből illik egynél több gólt szerezni. 
Cristian 5 Egyedül neki sem ment, Bud beállása után jutott csak lövéshez, de háromból három mellé ment.