Bogrács Huba, a bérelhető alteregó kissé tépetten, sőt véresen tért haza. Meglehetősen ijesztő látványt nyújt. Azt állítja: egy hatalmas bunyóban sérült meg Párizsban, az Eiffel torony tövében, 2016 július 11-én hajnalban, úgy négy óra körül. Mutatott egy print screent az okostelefonján: a Le Monde online változata a Les fans hongrois inondé le Champs Elysées címmel számol be a magyar szurkolók randalírozásáról. Huba szerint már az rossz vért szült, hogy előző este 30 ezer magyar üvöltötte a Stade de France lelátóin: „Vesszen Trianon!”. A pokol azonban csak azután szabadult el, hogy gól nélküli döntetlennel véget ért mérkőzés után Király kivédte Benzema tizenegyesét, majd Németh Krisztián 4-4-es állásnál belőtte az EB-győzelmet érő gólt.

Ekkor kezdődtek a drámai események. Mindez kissé gyanús persze, úgyhogy átadom Hubának a szót, elvégre minek magyarázkodjak én csak azért, mert ő mindenféle hülyeséget beszél.

Üdvözletem a Tisztelt Asztaltársaságnak! Először is kikérem magamnak az ilyen alaptalan, aljas és hazug gyanúsítgatásokat! Még hogy én hülyeségeket beszélek. KEG csak irigykedik, mert ő nem tud utazni az időben. Egyszer megpróbálta, de csak alig pár órát tudott előre utazni a jövőben, ráadásul amilyen béna vissza se tudott menni az eredeti időpontra.

Na szóval most értem haza Párizsból. Mitagadás alaposan elvertek a köcsög csigazabálók az Eiffel torony tövében. Akkor támadtak ránk, amikor egy-két kolléga épp a toronynak támaszkodva könnyebbült meg. Igazán nem értem miért vették ezt zokon, bezzeg a brüsszeli pisilő szobrot senki sem bántja. Az volt a szerencsém, hogy találtam néhány ismerőst akik kimenekítettek a tömegverekedésből. Pedig eleinte megijedettem, amikor egy hatalmas néger tornyosult elém, épp arra készültem, hogy kupán vágom, amikor szerencsére az utolsó pillanatban megismertem Robert Maah-t, ő is épp odasózni készült, de mázlim volt, hogy ott volt Tadé is, aki megismert így megúsztam az agyonverést. Ahogy kiértünk a tömegből kerestünk egy kocsmát. Az asztalunknál egy szőke srác üldögélt szomorúan: Nicolas Godeméche. A heveny nosztalgiázással járó ivászat elkerülhetetlennek látszott.

Mind a hárman amiatt búslakodtak, hogy túl korán igazoltak el a CéeFeR-ből, bezzeg ha maradnak, még válogatottság is összejöhetett volna nekik az EB-én. No ekkor jött oda az asztalunkhoz Jorge Ibarrola. Rendelt egy dupla whisky-t és elégedetten hátradőlt. Röhögve mesélte, hogy milyen lazán perelte vissza a KVSC 30 pontját.

– Sima ügy volt, a román szövetségnél amatőrebb ellenfelét tapasztalt profi ügyvéd nem kívánhat magának – magyarázta. – Azok a szerencsétlen balfaszok még a saját belső szabályzatukat se értik. Gyerekjáték volt őket megverni – ennél a mondatnál viszont már térdét csapkodta a nevetésétől.

Sok mindenről szó esett, már éppen menni készültünk, amikor beállított Szalai Ádám és közölte, hogy mindenki meg van hívva egy italra. Böde Dani is vele volt, egy norvég tálcán hozott be pofára esett zsíros kenyeret. Egyesek látni véltek a kocsmában egy kétes kolozsvári üzletembert is, de kopasz fejével jól beleolvadt a környezetébe, így meglehetősen nehéz bebizonyítani, hogy csakugyan ő volt. Egy meglehetősen korpulens, komoly súlyfölösleggel küszködő, nagydarab emberrel beszélt éppen. Nem szép dolog a hallgatózás, de hasznos. Fél füllel halottam, hogy az Európa Liga szereplésre gyúrnak, ezért egy-két drágább igazolásra is szükség lesz. A kövér közölte: hamarosan jöhet az új befektető, előrehaladott tárgyalást folytat az Egyesült Arab Olajművekkel. A kopasz pedig arról értekezett, hogy létrehoz egy 20 fős igazgatótanácsot úgy, hogy a 20 helyből 19-et ő tölt be.

– Senki se fogja megtudni – röhögött a markába.
– Hogy akarod titokban tartani? – kérdezte a kövér.
– Ez a legegyszerűbb: tartok egy sajtótájékoztatót és bejelentem mindennek az ellenkezőjét – vigyorgott a kopasz.

Megjelent a kocsmába Platini is, Blatter Józsi bával az oldalán. Eleinte erősködtek, hogy az ők lefoglalt asztaluknál ülünk. De aztán elég volt annyit mondanom egy diszkrét kacsintás kíséretében, hogy „ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni”. Igaz mázlim is volt, hogy nem ismerték a magyar kabaré jelenetet. Rögtön a kezembe nyomtak egy táskát teli pénzzel. De sok köszönet nem volt benne: három hétig ültem a sitten. A DNA megtalálta nálam a pénzt. Az utolsó bankjegyig hamis volt.

Nos, Tisztelt Asztaltársak: eddig tartott Bogrács Huba szilveszteri halandzsája. 

Kedves mindnyájatoknak egy nagyon boldog új évet kívánunk!