Adventkor, az idők végére és a beteljesedésre tekintve, Karácsony előtt négy héten át vasárnaponként egyesével számolunk visszafelé. A kozmikus visszaszámlálás szemléltetője a négy gyertya is. Amikor a negyediket is meggyújtjuk, rövidesen itt az ünnep. Bizonyos értelemben ilyen 4-3-2-1-es visszaszámlálás volt a minap a Voluntari elleni 4-0-ás győzelem a Vasutas számára is. Alább kifejtem, kedves Asztaltársak.

A 4-3-2-1 rövid megfejtése a következő: 4 gól, 3 szokásos gyanúsított, 2 Keyser Söze, 1 első hely. A dolgok alaposabb megértéséhez elvárt az 1995-ös The Usual Suspects című film ismerete, amelyre – nem éppen szpojlermentesen – némi utalás történik alább.

A sereghajtó csapat ellen a KVSC nagyon komoly és ütőképes felállásban lépett pályára. Nyoma sem volt ott az ünnep előtti laza hangulatnak: strictly business, ahogy külhoniul mondanák. Amikor a kezdőben megpillantottam Culiót és Deacot, megnyugodtam. The usual suspects are here. Nem is sejtettem, hogy mindketten gólt is rúgnak. Méghozzá a tőlük megszokott unalmas módon: Culio büntetőből, Deac parádés átemelős csellel, ABC-sorrendben, ahogy jólnevelt gyanúsítottakhoz illik.

De ne ugorjunk annyira előre, ugyanis a fentebb idézett filmhez képest a meglepetés nem(csak) a végére, hanem az elejére is jutott. Keyser Söze, a film rettegett gengsztere, akit mesterien álcázva végig Kevin Spacey alakít (a színész és a karakter azonos monogramja sem lehet véletlen), csak a legvégén bukkan fel, és azonnal el is tűnik. Ehhez képest a mi egyik Keyser Sözénk, aki tegnap este Mateo Szusics névre hallgatott, teljesen váratlanul a KVSC idei 21. gólszerzőjeként mutatkozott be a gyepen, méghozzá az ötödik percben. Voluntari–KVSC 0-1. Rondón pedig, ha már ő lenne a csatár, nem akart kimaradni a buliból, hát jegyzett egy gólpasszt.

A következő bő fél órában egykapuzás esete forgott fenn: Arlauskis akár matracon vagy nyugágyon is heverhetett volna a gólvonal mögött, annyira nem tévedt labda a közelébe. Ha igen, az is hazaadásból, nehogy berozsdázzék a decemberi estén. A 13. percben Vlad úgy csúszott rá Costache lábára, hogy a fiatal tehetség egycsapásra holt reménnyé válhatott volna a futballszakma számára. Costache végül megúszta, és tulajdonképpen Vlad is, hiszen még az alpári dzsidzsisport közvetítője szerint is simán pirosat ért a belépés. De kit érdekel ez, miután az Első Szokásos Gyanúsított (szaknyelven: The First Prime Suspect) lehelyezi a labdát a 11-es pontra, és nekilendül? Culio néhány napja utoljára játszott a Főlegváron, de utolsó gólját idegenben lőtte. Hidegvérrel, ahogy a vén rókákhoz illik. Kettő ide.

Deac, akinek a kihagyott főlegvári meccs után ugyanvalóst viszketett a tenyere / talpa / sípcsontja / feje / sarka / lábfeje (valamelyik biztosan jó!), hogy valamit produkálhasson, nem bírt magával, és Culio Állandó Jellegű Tettestársaként pazar megoldással juttatta a labdát magasan Rîmniceanu feje fölött a Voluntari hálójába. Nem pusztán azért, mert ezzel már a 37. percben végleg eldőlt a meccs (a Regát sok csodára képes, de azért a sereghajtó három-nullról még nem állt fel a KVSC ellen), hanem mert újfent igazolta, hogy mennyire unalmas, egysíkú játékos, aki tíz gólpassz mellett tíz gólt is lő egy félév alatt, feltéve, hogy odaengedik a pályára. Továbbá némileg megnyugtathatta azon aggódó kedélyeket, akik szándéktalan, puszta szerencsének igyekeztek betudni a juhok elleni hasonló találatát. Nem, uraim. A szaki tudja, hogy mit akar, és rendszerint meg is oldja a feladatát. Emiatt aztán neki is „szerencséje van” időnként – azzal a különbséggel, hogy ebben a műfajban ő a szerencséjének kovácsa is.

A félidő, sőt szinte a meccs végéig már szinte semmi említésre méltó nem történt, hacsak Omrani becserélését, majd – a Voluntari egy-két próbálkozása következtében – Hoban érkezését nem számítjuk. De a végén mégis jött a dupla csavar: Camora, mint Harmadik, (bizonyos értelemben) Szokásos Gyanúsított, úgy talált be a hosszabbítás második percében, hogy ehhez az est második Keyser Sözéje – Claudiu Petrilă – szolgáltatta a gólpasszt.

Mit mondjunk azért minderre? Négy év óta a téli első helyezett nyeri meg a bajnokságot. Idevágó statisztikai rögeszme kipipálva. A KVSC rúgta a legtöbb gólt, és ő kapta a legkevesebbet. A román labdarúgó szövetség valami pénzügyi hiányszabály okán meg akar fosztani bennünket az átigazolások lehetőségétől. A regátiak számára a legrosszabb hírünk azonban az, hogy a KVSC ebben a jelenlegi összeállításában is a legesélyesebb marad a bajnoki címre. Ha az utolsó decemberi forduló alkalmával a Sepsi győzni tud otthon, a Krajova pedig leikszel a juhokkal (esetleg megveri őket), akkor mi már csak egy kávét kérünk. Szép volt, fiúk, mehettek ünnepelni, szánkózni, hógolyózni! A karácsony – ahogy illik – valóban a téli napfordulóra esett a Főlegváron. Kellemes ünnepeket!