Jó lenne tudni, hogy a csapat eddigi szereplése, a play-off reménye, a kellemes tavaszi idő vagy az új befektetőről szóló hírek csaltak ki közel tízezer nézőt a Fellegvárra? Mindenestre jó volt körbenézni a tribünön, és látni, hogy feltűnően sokan voltak a VIP-zónában is, de még jobb volt látni, hogy a csapat úgy verte el az éllovast, hogy a rájátszásba jutás egyetlen percig sem fogott veszélyben.

Kicsit olyan érzésem volt, mintha újra 1990-ben lettünk volna. Akkor a kommunizmus bukása hozott rövid időre olyan felszabadult optimizmust, mint most a meccs előtti napok történései a stadionba. Mintha nem csupán a túlélésről szólt volna az elmúlt két-három év, mintha nem is lett (lenne?) volna a csődvédelem szorító béklyója – újból a bajnoki cím, az európai kupaszereplés a téma. Pedig még semmi biztosat nem tudunk az új befektetőről, a szándékairól még annyit sem – de a változás tavaszi szele a Vasutas eddig rejtőzködő szurkolóit is felébresztette téli álmából.

A csapat pedig nem szárnyalt ugyan ebben a szélben, de kemény küzdelemben legyűrte Hagiékat. Laci ismét megmutatta, hogy a Viitorult erőből kell és lehet elintézni, futásban és test-test elleni küzdelemben volt igazán jó a csapat. A vendégek persze pont egy ilyen párharc után próbáltak 11-est kunyerálni, vicc lett volna, ha meg is kapják. A „Király” pihentette ugyan néhány alapemberét (Râmniceanu, Ganea, Roşu, Iancu), de taktikailag sem tudott mit kezdeni a Vasutassal: a konstancaiak egyetlen igazi helyzete egy lesgyanús akcióból jött össze.

Laci ezzel szemben teletömte futógépekkel a középpályát, a négy szélsős felállás pedig főleg az első félidőben működött. Deac karrierje talán legszebb gólját lőtte, de anélkül is a meccs embere volt. Szünet után ugyan hátrább húzódott a Vasutas és főleg az idővel próbált játszani, de a Viitorul nem tudott mit kezdeni a labdával. Ha Sorsa mert volna kapura lőni, nagyon elverhette volna a csapat a Liga 1 listavezetőjét, de most még ez is belefért – és a többi meccsre sem kellett figyelni.

A play-off megvan, lesz még tíz kemény meccse tavasszal a csapatnak és ott van még a kupa is. És ezek során talán lassan az is kiderül, mit újat is sodor igazából a Fellegvárra a szél.

Így játszotok ti

Mincă 6 Sok dolga nem volt, két kifutásnál is ránk ijesztett egy-egy kisebb hibával.
Tiago Lopes 7 A második félidei kontrafoci nagyon feküdt neki.
Larie 7 Megint elvállalta a szabadrúgást, de most védett a kapus.
A. Mureşan 6 A fejjátékára nem volt szükség, de a földön sem tudták átjátszani.
 Camora 6 Most hátul volt hasznosabb, a beadásai szokatlanul pontatlanok voltak.
 Gomelt 7 Rengeteg támadást állított meg a középpályán, és a gólhoz is közel járt.
 A 71. perctől L. Rus 6. Első labdaérintéséből helyzetet teremtett.
 Omrani 5 Nem az ő meccse volt, odaragadt az oldalvonal mellé, és úgy tűnik, meg is sérült.
 Az 52. perctől Sorsa 5. Háromszor is rosszul passzolt, miközben jó helyzeben lőhetett volna.  
 Păun 6 Fekszik neki a középső szélső szerep, bár lövésig most nem jutott el.
 A 82. perctől Sîrbu. Ígéretes bemutatkozás, bátran kivette a részét a támadásokból.  
 Deac 8 A győztes gól mellett az egész pályát befutotta, támadásban és védekezésben is egyformán hasznos volt.       
Nouvier 7 Az első félidő szólt igazán róla, a gólpassza mellett lőtt egy gólt is, aminél feltűnően későn intették be a lest.  
Bud 5 Megnyerte a fejpárbajokat, de helyzetbe csak egyszer került.

Fotók: Manases Sándor