A szinte vénasszonyok nyarának nevezhető szüretidőben a jó borász édes aszúról álmodik. Aztán jön a hirtelen dér (vagy a botcsinálta szőlősgazda), és savanyodik a drága szőlő: vagy a tőkén, vagy a hordóban.
Ismét osztozánk a juhokkal
Úgy gondolám, akkor írok legközelebb, ha a csapat valami érdemlegeset produkál. Hát a juhok elleni döntetlen most posztot képezett.
Az átkozott bíbor
Új hajnal pirkad, a sínek felett
a bakter itala lassan elfogy
Európa álmaiban vissza integet
hatalmas ruhával
csak az ismétlésben látszik, hogy
a középső ujjával
Megint a reményhal ért célba utoljára,
elfogyott a bor, hiába mosakszik,
a bakter arcáról
szappannal sem jön le
az átkozott bíbor
A poszt elmarad
A mai meccsposzt elmarad, Tisztelt Asztaltársak. Azért marad el, mert a szemét tévétársaságok jóvoltából a meccs is majdnem elmaradt. A stream, amelyen a Planetáriumban a meccset néztük, hol működött, hol nem. De főleg hol nem. Tisztára mint a mesében. Egyszer volt, hol nem volt, talán igaz sem volt. Azért, hogy ne mondjátok, hogy nem írunk semmit elmesélem a mérkőzés legizgalmasabb részleteit.
Tovább →
Mocskos tévék!
Elvileg itt most a Mocskos Dudelange posztnak kellene következnie (elsőre közvetíteniét írtam idegből), de nem fog. Ehhez ugyanis vicces kedvemben kéne legyek, hogy Bogrács Huba átvehesse az irányítást a billentyűzetem fölött, de nem vagyok. Az történt ugyanis, Tisztelt Asztaltársak, hogy egyik romániai tévétársaság sem hajlandó közvetíteni a Vasutas meccsét, mert az egyidőben zajlik a juhok meccsével és félnek az alacsony nézettségtől. Tovább →
Eb-idomítás majdnem mesterhármassal
Majdnem mesterhármast ért el Tzukifiú, csak azon múlott, hogy Vinicius diszkrét lökésénél nem fújta be a hazai pályát a sporttárs. Pedig igazán megtehette volna. Más kérdés, hogy talán jobb is így, mert legalább nem bírózhat a regáti sportbulvár. Bár jajveszékelésre ebben az idényben előreláthatóan még bőven lehet számítani. A Kolozsvári Vasutas ugyanis továbbra is pontelőnnyel vezeti a bajnokságot, az ilyesmi pedig rendre ki szokta csapni a biztosítékot arrafelé. Egyébként meg nem történt semmi rendkívül, csak a szokásos: a hagyományokhoz híven fiaink elverték a piros pincsiket.
Tovább →
Dombos Jézus, a kapuőr és Keresztelő Gyula, a Fenevad
Kedves Asztaltársak, kénytelen vagyok közölni: a Főlegvárban nagyon újszövetségi lett a hangulat: megérkezett Jézus és a Keresztelő, de fordított sorrendben.
Mesterhármas helyett Dudáspelenka
Igen, öt-nullra verte az
egykori állatkert Főlegvári Vasutas az Alashkertet. Az örmények lassan az álláskeretükön is gondolkozhatnak az összesített 7-0-ás dupla zakó után. Mi azonban mégis Tónira fanyalgunk. De csak kicsit. És egyáltalán nem komolyan. Tovább →
Két gól és más semmi
Első gondolatom az volt a tegnapi meccs után, hogy a marathoni csatáról a győzelem hírét hozó katona stílusában a poszt mindössze egyetlen szóból áll: győztünk! Már csak azért is mert maga a meccs nem volt valami túl látványos, ellenben a csapat elképesztő hatékonysággal játszott és nyert idegenben 2-0-ra. Mi kell még?
Tovább →
Fogom a csást hócból…
A fenti mondat Benedek Elek híres gyűjteményének A bátyám lakodalma címet viselő meséjében található. Ugyan mi köze lehet ennek az Európa Liga selejtezőjében soron következő Alashkert-KVSC összecsapáshoz?