Csak azért, hogy a regáti média főszereplői se essenek ki az edzésből. A KVSC-nek pedig könnyen hiányérzete lehet a következő évadban.
Vegyük szépen sorjában. Először is, ha maroknyi – vagy Amaroknyi – is a székely (amennyiben a VW böhöm pickupjával érkezik a meccsre), úgy tűnik, nem porlik. Legalábbis nem olyan ütemben, ahogyan azt a román futballban szeretnék. A Hadnagy Attila elgáncsolása következtében Issa Thiaw által berúgott büntetőt a tragédiától ismételten elcsukló hangon kommentálta a pártatlanságáról és tárgyilagosságáról elhíresült Digi adó bemondója.
A Sepsi OSK valóban történelmet írt: de ezt a történelemírást ennél szenvtelenebbül talán nem is lehetett volna bejelenteni. Lásd ugyanannak a kommentátornak a meccs végén elhangzó szövegét: „Igen, ez a feljutás (közben enyhe hatásszünet) szép (alig bírta kimondani, egyem a szívit!), de hát a neheze most kezdődik.” Aztán pillanatra újfent elcsuklott a hangja, ahogy a nacionalizmustól bétaknyadzott szeme a Székely Légió feliratú zászlóra tévedt. Egyszer sikerült kiejtenie azt a szót, hogy „magyar”, de rögtön meg is bánta, mert a hangszálai egyből remegni kezdtek.
Igen, a Sepsi komoly fertőzést, szaknyelven szepszist okozott a Bundásligában. Eddig csak egyetlen embert, a Vásárhely, majd a KVSC hátvédjét, Sepsi Lacit hívták „mérgezésnek”. Akinek egyébként volt mersze, hogy Robbie van Perszétől kétszer is elvegye a labdát a Főlegváron… De most már nem egyetlen embert, hanem egy egész csapatot hívnak „mérgezésnek”. Fertőződik a Bundásliga rendesen.
Még nem tudni, a szentgyörgyiek milyen teljesítményeket nyújthatnak majd a pályán, hiszen amióta a föníciaiak feltalálták a pénzt, elég sok minden ettől függ. Az egyértelmű, hogy az ellendrukkerek már rég ott ülnek a mikrofonok előtt, ott lapítanak és aztán majd harsognak a sajtótájékoztatókon. De önmagában az az érzés óriási, hogy a bégető juhok, a vonító kutyák, illetve a sárga mezes és jó ideje magyarmentes kontraválogatott szentélyének, a „Nemzet küzdőterének” füvét idén és jövőre székely, sőt bantu székely stopli fogja taposni. Gondoljunk bele, kedves Asztaltársak, hogy a szigorúan egynyelvű „National” Arénában nemcsak a ritkán odatévedő magyar válogatott meccsei idején harsan fel majd a „Huj, huj, hajrá!”. Hát ebből országos cirkuszok lesznek: talán még kormányválság is elképzelhető. Van rá egy ezresem, hogy minden ott elhangzó magyar szót szitokként fognak értelmezni: akár az lesz, akár nem. Bizony, ismét drága lesz a mi drága anyanyelvünk minden egyes szava, csak győzze fizetni a Sepsi. No, de „nyelvében él a nemzet” – mondta Kőváry László, éppen a Sepsiszentgyörgy közelében lévő Szentivánlaborfalván…
Ez a pillanat viszont történelmi a KVSC szempontjából is: fontoljuk meg, kedves Asztaltársak, most már nem mi leszünk az egyetlen „ungurok” a Bundásligában, hanem lesznek nálunk még „ungurabbak” is… Ki fog bennünket ezután elkívánni ebből a szép hazából? Még a végén hiányérzetünk lesz, mint Bástya elvtársnak A tanú című klasszikus filmben: „Mi ez? Bástya elvtársat már meg se akarják gyilkolni?” Mi ez? Bennünket már el se küldenek innét? Mi már sz***rt érünk?
https://www.youtube.com/watch?v=AVZ-BOfC5fI
A meglepetések évadja volt ez, hiszen „odaát”, egy országos ellenszélben, ahol szinte minden meccsen Csányi Sándor volt a bíró (természetesen különböző álneveken) 24 év után ismét az a Kispest Honvéd, Puskás és Bozsik egykori csapata nyerte meg a bajnokságot, amelynek a költségvetése kevesebb, mint egyharmada volt a nyilván befutásra predesztinált Videotonénak. A Video-ton azonban – nevét meghazudtolva – kép és hang nélkül maradt a gólkirály Eppel Marci találatától. Csak a Hapoel el ne happolja Eppelt…
És hogy az abszurditást valóban a végsőkig fokozzuk, kedves Asztaltársak: jövő nyáron mit szólnátok egy Sepsi–KVSC szuperkupa-döntőhöz mondjuk a National Arénában, némi Hargita meg egyéb félhivatalos sörök társaságában? Az valószínű, hogy a regáti hírcsatornák bérencei soha nem fogják megtanulni a székely csapat nevének kiejtését, de mérget veszek rá, hogy nem fogják elfelejteni őket. És a szurkolóikat sem. Hajrá fiúk!
27 hozzászólás @ Sepsi Szepszis
Pingback: Sepsi Szepszis | Zongoracipelő
Apám révén egyik lábam szentgyörgyi, így aztán csak üdvözölni tudom ezt az örömteli fejleményt. Legfeljebb ezentúl valóban nem a KVSC lesz a bozgor csapat . És ha már az örömnél tartunk…. „Öröm” lesz olvasni Ioniță Oaia és társainak veretes publicisztikáit, mondjuk egy olyan Szentgyörgy – Steaua, (elnézést Fécsészébé) után, amelyik végén egy kamu tizenegyesből győztes gólt szerez a Szentgyörgy és közben zeng a székely himnusz. Meg az a másik… 🙂
Vicces szezonnak nézünk elébe, az biztos. San Diego és San Antonio után Szángyörgynek is profi csapata van. Őrület, hogy mostmár a ,,magyar csapat” jelzőért is versenyezni kell 🙂
A viccet félretéve remélem, hogy össze tudnak gereblyézni pármillió eurót, különben baj lesz a bentmaradással. 3-4 kellene az első szezonban.
A legjobb! Végre lesz magyarúl szurkoló csapat is!
Amúgy két „U” akadémián nevelkedett játékos is erősíti a Szentgyörgy csapatát: Roli Niculy meg Razvan Greu. Ezt csak Pálfi úr kedvéért említem meg csak:)
Már várom is a cfr- Sepsi meccset amikor az európai cfr közönség fogja kitessékelni a bozgorokat az országból…
Kedves Koperecki úr! A „magyarul” szó a mi anyanyelvünkön rövid „u”. Ez még akkor is így van, ha egynémely magyar ember addig u-zik (értsd u-t ejt, u-vá válik, azaz „uuu-l”, ld. pl. „lap-ul”, azaz szinte eggyé válik a lapos földdel, abba belesimul), hogy ezt a vonításhoz hasonlító hangot egy idő után valóban hosszúnak érzi. Nem az. Legalábbis a magyar nyelvben, amelyet éppen itt, magyarán és magyarul magyarázok, nem. Volt régebben hosszú ú is, de annak már több, mint másfél évszázada. Első, és némileg meggondolatlan hevében Vörösmarty még így kezdte az Átok c. versét 1849. október 10-én (amikor a tizenhármakat már kivégezték, Görgey pedig életben maradt):
„Görgeinek híják a silány gazembert,
Ki e hazát eladta cudarúl.”
Ha már a magyar nyelven szurkolók becsületét védelmezzük, azt tegyük valóban magyarul. Ne cudarul.
Teljesen igaza van, tanár úr! De ne pocsékolja idejét most a helyesírással. Elhiheti nekem, hogy magyar érettségi vizsgám is megvan többek között. A telefon önállósága miatt felmerülő bakik nem érdemelnek különösebb figyelmet főleg egy szurkolói oldalon:)
Hagyja ezt a helyesírási szindrómát Jánosra ő ráér ilyesmivel is foglalkozni.
Jobban érdekelne a véleménye a következő cfr- Sepsi találkozókkal kapcsolatban. Hogy fogják a magyar szurkolást a Fellegváron tolerálni?
Tisztelt Koperecki úr! A helyesírás soha nem időpocsékolás és nem szindróma, különösen ha a magyar nyelv érdekében és védelmében nyilatkozik az ember, amint ön is tette. Különösen, ha magyarul és magyarból is érettségizett. Mindkét gyermekem nevének helyes anyakönyvezéséért konkrétan közelharcot vívtam a kolozsvári polgármesteri hivatal alkalmazottjaival 1998-ban és 2004-ben. Efelől tehát ne nyissunk vitát. Egyébiránt nagy érdeklődéssel várom a Sepsi főlegvári látogatását (remélhetőleg több ízben és éveken át megeső látogatásait). Az, hogy kik és mennyire tolerálják majd a magyar szurkolást a Fellegváron vagy másutt, nyilván elsősorban és átháríthatatlanul a saját felelősségük lesz. Annyit viszont meg merek kockáztatni, hogy akik a magyar nyelv használata miatt a Főlegváron gyalázkodásra vetemednek (mert várhatóan lesznek ilyenek), azok mellé nem állnak oda magyar KVSC-szurkolók. Ezzel a megnyilvánulással nem lehet azonosulni, de mentegetni vagy elhallgatni sem. Semmiféle formában. Engem inkább az foglalkoztat, hogy évek hosszú során át a fasisztoid jelszavak skandálása miatt országszerte egyetlen stadionban és egyetlenegyszer sem ürítették ki akár a hazai, akár a vendégszektorokat. Az ilyen megnyilvánulásokért ugyanis nem(csak) a klubo(ka)t kellene büntetni, hanem az elkövetőket. Méghozzá helyben és azonnal. Azért vannak ott a felügyelők, akik folyton háttal állnak a meccsnek és a szurkolókat pásztázzák, hogy azonosítsák és azonnal kiemeljék az ilyeneket a tömegből. Vagy kihajtsák az egész bagázst a lelátóról. A mai arcfelismerő meg egyéb technikákkal a főkolomposokat még utólag is gyerekjáték azonosítani. Ha viszont a fenti kérdéssel ön azt kívánja lebegtetni, hogy ha a Főlegváron valaki(k) szájából elhangzik majd egyetlen magyarellenes szólam a Sepsi látogatása idején ez mintegy felmentésképpen szolgálhat az U-szurkolók többezres szeméthadának szervezett és éveken át büntetlenül hagyott ilyetén megnyilvánulásaira, akkor nagyon téved. Akinek vaj van a fején, ne sétáljon a napon. A törvény és elemi jóérzés megszegését nem menti a más, hasonló törvényszegésre való utalás. Ez mind etikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlan érvelés. A Sepsinek minden valószínűség szerint nagyon sok szemetet kell elviselnie addig, amíg Romániában megszokják (megszokják?), hogy a lelátóról magyar szó is elhangozhat. Én azért is szurkolok nekik, hogy legyen önuralmuk a saját csapatukat bátorítani visszavágás helyett, mert az utóbbit (és erre szintén van egy ezresem) mértéken felüli szigorúsággal fogják elbírálni Bukarestben, hogy ha lehet, a Sepsi már karácsony előtt becsődöljön.
A kérdésemet rosszul értelmezte. Azt hiszem kellemetlenül fogja érni magukat a Sepsivel való találkozás.De hátha nem lesz igazam.
Tisztelt Koperecki úr! A kérdését nem értelmeztem rosszul. Annál az egyszerű oknál fogva sem, hogy a jó két évtized óta űzött szakmám lényege az ókori és modern nyelveken írt különböző szövegek fordítása és értelmezése. Ön szó szerint ezt kérdezte: „Jobban érdekelne a véleménye a következő cfr- Sepsi találkozókkal kapcsolatban. Hogy fogják a magyar szurkolást a Fellegváron tolerálni?”
Erre a fentiekben meg is adtam a választ. A Fellegváron (mint bárhol másutt) kinek-kinek személyes felelőssége, hogy miképpen reagálja le (elfogadja, tolerálja, kigúnyolja stb.) a magyar szurkolást. Ez egyébként minden romániai stadionban így lesz, következésképpen a rendfenntartók felelősségéről is kell beszélnünk, amint erre fentebb szintén utaltam. Ez alól a személyes felelősség alól senki (sem magán-, sem jogi személy) sem vonható ki, amiképpen egyik ember(csoport) gyűlölködő vagy törvényszegő viselkedését sem lehet mások hasonló megnyilvánulásaival mentegetni. Éppen az a gond, hogy túlságosan is jól értettem és értelmeztem a kérdését. No meg azt is, ami mögötte meghúzódik. Így tisztelettel kérem, ne sértegesse az intelligenciámat ezzel a lassan unalmassá váló felsőbbrendűsködő viszonyulással, mintha képtelen volnék az ön magasröptű kérdéseinek helyes értelmezésére.
Egyébiránt a Sepsivel való találkozás nem fog kellemetlenül érni bennünket. Engem különösen nem, hiszen nagyapám és édesapám révén félig sepsiszentgyörgyi vagyok, nevelkedési helyem tekintetében pedig erdővidéki. A családom jó része mai napig is ott él, úgyhogy Sepsiszentgyörgyre tulajdonképpen hazamegyek. Alig várom a velük való találkozást. És ha már a focimeccsek alkalmával előforduló kellemetlen találkozásokról ejtett szót, hadd emlékeztessem erre a találkozásra:
http://www.stiridecluj.ro/sport/suporterii-u-cluj-au-lovit-un-copil-de-9-ani-si-un-profesor-universitar-suporteri-ai-cfr-cluj-video?
És hadd tegyem föl ismét az ön kérdését: „Hogy fogják a magyar szurkolást a Fellegváron tolerálni?” A fenti történet tanulsága alapján a Fellegváron négy évvel ezelőtt nemcsak a magyar szurkolást nem tolerálták, hanem a normál emberi hangon folytatott magyar nyelvű beszédet sem egy édesapa és a fia között. Méghozzá azok, és azon a bizonyos napon kizárólag azok, akik csupán egy KVSC-sál láttán és a magyar beszéd hallatán nem átallottak meglökdösni és körbenállva leköpdösni egy 9 éves magyar kisfiút az apjával együtt. Ön tudja a legjobban, kik voltak ezek: helyszínileg a Fellegváron voltak, de bizony nem voltak fellegvári KVSC-szurkolók. Igen, jól emlékszik: azok voltak, akik már csak álmodoznak az első osztályról, és akik számára a vonaton sincs olyan alacsony szintű osztály (mondjuk harmad- vagy negyed- netán ötödosztály), ahová fel lehetne engedni őket. Ugyanakkor a többségüknek valószínűleg nincs is a vonatnál sokkal több osztálya… Ehelyütt pedig ismételten köszönetet kell mondanom a blogtársaknak, hiszen önzetlen és bátor kiállásuk nélkül azon a csúnya napon a fiammal együtt alaposan helyben hagyhattak volna. Ugyanakkor elnézést kérek a Tisztelt Asztaltársaktól, hogy ilyen régi, de csupán hegesen gyógyult sebeket voltam kénytelen felemlegetni.
„Mivel nem vagy Deák, csupán Kopereczky
A nagy bölcsességtől ergo nem repedsz ki.” (Mikszáth)
10 pont!
Hir a mai birosagi targyalasrol?
Még ilyet,a Gyermelyi tészta-termékek a Sepsi csapat főszponzora(hú de szép magyar szó:) Azt kívánom,hogy legalább a következő idényben a KVSC-t a MOL,az OTP vagy akár a bajai halászlé tészta támogassa,mert akkor tudjuk,hogy még létezik a csapat,az ellenkezőjét úgy sem tudom elképzelni,amúgy is a köv. napokban kilépünk a csődvédelem alól!
Hát,ez a Honvéd egy külön téma,nem szurkolnék nekik,ha a közeli rokon nem erősítené a keretüket,ráadásul végig játszotta a mérkőzést,személyéről csak annyit,hogy Ő a „kullancs”:-)(Hantánál lehet érdeklődni) Óriási üröm az örömben,hogy Rossi nem hosszabbított,dehát ilyen CSAK egy magyar bajnoknál fordulhat elő,sajnos.
Kopereckinek: az U csillaga még Muzsi visszavonulásával leáldozott,addig U az U,amíg a szertárban fellelhetők ezzel a jellel ellátott mezek.Lehet,hogy több generációra előre legyártottak:-) Hajrá CFR!
Mióta Hantával együtt melegítettünk be a Polgár Judit elleni sakk meccsemre, amikor egyike lehettem annak a 25 szerencsés embernek, akiket – képletesen szólva – világklasszisunk „agyonvert” Kolozsváron, azóta nálam is a Kispest lépett elő első számú kedvencé a magyar bajnokságban. Be is kapcsoltam hát a streamet, hadd lássam a történelmi sikert. Aztán mit tesz Isten, egy vágókép erejéig feltűnt a lelátón egy rendkívül ismerős szemüveg. Nem tudtam nem kiszúrni. 🙂
Tisztelt tanár úr! Kicsit ingerültnek találom ennek kicsit örvendek is. Ezek szerint van ideje blogolni is,már rég nem történt meg, hogy hosszabb a hozzászólása mint maga a posztolt blog:)
Úgy gondolom érdekes helyzet elé nézünk. Egyszer majd én is megkérdezhetem a klasszikus kérdést: hogy lehet egy olyan csapatnak szurkolni.
Amit a biztonságiakról írt az szerintem maga se hiszi el. Attól még hogy kitessékelik őket a lelátóról vagy kiszűrik nem változtat semmit a lényegen.
Sajnálatos ami magával meg fiával történt de nem találom az összefüggést. Most minket felejtsen el, mi már nem létezünk a fociban vagy nem európai színten. Most Kolozsvárt önök fogjàk képviselni a „bozgorok” ellen és kiváncsi vagyok hogyan 😉
Koperecki úr! Ön engem kicsit ingerültnek talál, és ennek kicsit örvend is. Ez azért van, mert ön nem kicsit, hanem rettentően pimasz, és ennek én már első alkalommal és azóta sem örültem. Még egy kicsit sem. Ennek ellenére ezen a blogon jó néhányszor védelmére keltem a szólásszabadság jegyében, amikor talán nem csupán bosszantás szándékával ide-oda vagdalkozott. Talán helytelenül tettem. Egy dologról ugyanis több ízben meggyőződtem immár: ön ezt a kiváltságos bánásmódot egyszerűen nem érdemli meg. Továbbá téved: én – feltehetően önnel ellentétben, mert ugye magunkból indulunk ki – igenis elhiszem, amit írok. Meg sajnos azt is, amit mondok. Szakmai ártalom. Azt pedig, hogy négy éve a meccsről hazafelé menet békésen MAGYARUL beszélgettem a fiammal, akinek KVSC-sál volt a nyakán, mire konkrétan ránk rohantak, körbevettek, meglökdöstek és minősíthetetlen szidalmak közt szinte percekig köpdöstek az U-sok, amíg a 2-es tribün kijáratához értünk, szóval ha ezen esemény és a magyarellenes fasisztoid szitkozódások között ön nem találja az összefüggést, akkor szerintem felejtse el, hogy valaha magyarból érettségizett, és köszönje meg egykori tanárainak, hogy a vizsgán ilyen szellemi színvonal ellenére átengedték. A Sepsiszentgyörgy csapatának fogadását pedig bízza ránk, mindenkire külön-külön. Abban biztos lehet, hogy én (mert csak a magam nevében beszélhetek) soha nem fogok azonosulni a sovén jelszavakat kiabálókkal. Sőt: burkoltan sem kelek a védelmükre. De immár megnyugodtam abban, hogy ezen a téren mi egymástól valóban különbözünk. És ennek viszont tudok örvendeni. Méghozzá nem kicsit. Nagyon.
Tanár úr, maga meglep engem. Ha jól emlékszem ültünk már egy asztalnál és egy szóval se jelezte, mennyire nem szimpatizálja személyemet.
A szólásszabadság jegyében lehet a Sepsi vs cfr meccsről is vitatkozni. Még piszkálodni is egy bizonyos szinten. Nem szoktam a jóindulat küszöbét átlépni.
Biztos vagyok benne, hogy csak az érettségi vizsgák miatt ennyire ingerűlt és hogy egyszer egy sör mellett higgadtan megbeszélhetünk mindent.
Abban teljesen igaza van Kopereckinek, hogy oket, azaz usokat el kell felejteni! A regi csapatot sajnalom, a mostani „szurkoloikat” csak siman megvetem.
Abban biztos vagyok, hogy kulturaltan fogadjuk majd a Sepsit, ahogy eddig az osszes hozzank latogato csapatot is.Ok azert kulonlegesebbek lesznek, nagyon orulok a sikeruknek.
Pontosan! Pont mint a dinamo elleni meccsen a megemlékezés pillanataiban. Tudnak maguk is ha akarnak..:)
Kopi baratom,a dinamo elleni meccsert a KVSC szurkolok bocsanatot kertek.Egy kicsit fel volt fujva a dolog.Nehanyan bekibaltak.Valaszkent gondolom a dinamo”u”sok utcabeli es stadionbevonulasi provokacioikra.Ezenkivul,ez az Ekeng fele ,es stadion koldulasi stilus a dinamonal,engem mar irital.Inkabb az ozvegynek fizettek volna ki ami jar.
A megemlekezest meg olyan ugyesen vezette le a biro, hogy mindenki azt hitte, hogy mar vege van, de meg el sem kezdodott.
Reszkethet a MU, jövő évtől újból indulhat a CFR az európai kupákban! 🙂
Koperecki baratom,kitort a madarinfluenza Kolozsvar utcain.A hir hallatara hogy a KVSC-nel vege a csodvedelemnek,a pinguinok felvagtak az ereiket.Vigyazzon mindenki aki az utcara megy,nehogy elkapjak a betegseget. 🙂 🙂
…. gondolom alkohol csorgedezik az ereikbol.
Milyen pinguinok? A tanár ùr jegyzetel:)
Pontosan. Műringyó talán mit sem sejt, de a hír hallatán egy borvirágos orrú nyugdíjas skót lovag remegő kezekkel töltött dupla adagot a róla elnevezett whiskyből. https://www.thewhiskyexchange.com/b/304/alex-ferguson-blended-scotch-whisky 😀
Sajnálom, hogy Koperecki kolléga jövőtől kevesebbet fog itt tartózkodni. Mivel Sepsi feljutott az első osztályban itt a remek alkalom, hogy az itt kamatoztatott trollkodását felhasználva új kihívások elé nézzen.