start2016Vasárnap este a Kolozsvári Vasutas is elkezdi a bajnokságot, és miután az erőviszonyokat már tegnap megjósoltuk, most foglalkozzunk kicsit részletesebben saját csapatunkkal is. A blogszerkesztőség ezúttal nem jósolgat, csak elvár bizonyos dolgokat a 2016/2017-es szezontól.

Elöljáróban szögezzük le, hogy bár az érkezési oldalon csak Peteleu szerepel, az mindenképpen értékelendő, hogy tavalyi húzóembereket sikerült mind megtartani. A cseresor viszont vékonyodott, Lacinak mindössze 21 profi szerződéssel rendelkező játékosa van – miközben az elmúlt évek sikereit szinte mindig a hosszú kispadnak köszönhette a csapat. És a posztonkénti eloszlás is elég egyenlőtlen, igazi konkurencia csak a csatárok között van, a többi helyen elég egyértelmű, hogy ki a kezdő és ki a csere.

Marc, Tiago Lopes, Larie, Andrei Mureşan, Camora, Jakolis, Petrucci, János Károly és Păun kiemelkedő játékidőre számíthat, mellettük lesz majd még két támadó Bud, Guima, Cristian és Negruţ közül – a pillanatnyi forma és az adott meccsen alkalmazott taktika függvényében. Szélsővédőben Peteleu, középhátvédben Tînc, a középpályán Filipe és Veres, szélsőben Nouvier a tartalék – utóbbi veszíti alighanem a legtöbb játékidőt a hazai U21-es játékos kötelező szerepeltetése miatt. Erre a helyre ugyanis Păun az első számú jelölt, Veres vagy Horj majd akkor fog játszani, ha Petrucci vagy valamelyik védő kiesik.

4231_2016nyar

Miriuţă nagyon optimista, szerinte a harmadik fordulóra pluszban lesz a csapat és bejutunk a rájátszásba – de ehhez iszonyú jól kell majd sakkoznia a játékosokkal. Persze nagy kérdés, hogy az átigazolási időszakban hoz-e még valakit a klub, mert pénz az nagyon szűken van. Ezért is inkább okos kölcsönvételek jönnének jól és ezekre is lehet a leginkább számítani.

Az elvárás egyértelműen a rájátszás, de nem lennék meglepődve, ha igazán nagy erővel inkább ismét a kupára menne rá a klub – főleg, hogy címvédőként minden sorsolásnál kiemelt lesz. Amit viszont a legjobban szeretnék: a szezon végén is Miriuţă legyen az edző, mert az szinte biztos egyet jelentene a célok (legalább) egyikének beteljesedésével.      

McPásztori hozzászólása: Hát én az idén juszt is dobogós helyezést akarok, de legalábbis Európa Ligás selejtezőt. A kupa erősen jól fogna, és remélem, Laci mester megmelegszik nálunk. A fentiek mellett pedig a csődvédelem alól kellene kievickélni valahogy, és megfizetni Mandorlini és mások irányában felhalmozott tartozásokat, hogy többet ne kerüljön sor pontlevonásokra. Fülig Jimmynek ez esetben is igaza volt: a pénz az egyetlen jó, amiből nem árt a sok.

miriuta_szuperkupaKEG véleménye: Megmondom őszintén úgy ahogy van: fogalmam sincs, hogy mit várjak az előttünk álló idénytől. Ez attól lehet, hogy a tavalyhoz képest szinte semmi sem változott, legfeljebb mi törődtünk bele abba, hogy egy ideig nem lesz nemzetközi kupaszereplés. Nagy kár, mert tavaly Végh Hanta blogger-kartárs arckifejezése, amikor azt meséltem neki, hogy a Deák Ferenc utcában szoktak inni az angol szurkolók, ha BL-meccsre jönnek, minden pénzt megért. Egész egyszerűen könnyű hozzá szokni a jóhoz és arról a lehető legnagyobb természetességgel beszélni. A kispesti kolléga reakciója ébresztett rá, hogy bizony a rendszeres európai kupaszereplés nem teljesen magától értetődő – sőt, egyenesen kiváltságnak számít. És lássuk be: valóban kevesek kiváltsága, hogy a vén Európa legjobbjaival nézzenek farkasszemet a futballpályán. Így utólag nem nehéz belátni, hogy valójában mennyire a tenyerén hordozott minket évekig a forgandó futballszerencse.

Egy évvel ezelőtt azt írtam, hogy nehéz megjósolni mire számíthatunk az új idényben, csupán az gyanítható, hogy olyan lesz mint a Boldogság szigetek egykori uralkodójának, ő felsége első Fülig di Szent Jamesnek a naplóírás: nem egyszerű. Szóról szóra igaz ez most is.

Bogrács Huba már sarkosabban fogalmazott és az ő véleménye sem változott. Idézem: Lófaszt nyerünk idén, nem bajnokságot! Amíg csődvédelem alatt állunk, nem nagyon lehetnek vérmes reményeink. Bár továbbra is a kardhal úszik elől, a remény hal meg utoljára. Az az igazság, hogy engem már csöppet sem érdekel a bajnoki cím, a lényeg, hogy lássunk jó meccseket itthon, hogy legyen amire inni.

Groteszk Aladár tavaly nem mondott semmit, de most a lírikus is szót kap:

A bajnokság elé

Egykor Mordor seregét idegenben vertük,
véres szájú óvódások zokogtak értük.
Szép emlékeinket hívjuk segítségül,
hogy az ínséges időket bátran elviseljük.

RJA néha ír is a fotózás mellett: Az elmúlt pár nap azt bizonyította, hogy a román labdarúgás nagyon elindult a lejtő és ez a klubok európai szereplésén is meglátszik majd. Kedvenc csapatunk, a Kolozsvári Vasutas sajnos nem szerepelhet nemzetközi porondon, de ettől eltekintve mi nagy reményekkel várjuk a bajnokság kezdetét, ahol – merem állítani – a hatpontos levonás ellenére nagy esélyünk van bejutni a felsőházi rájátszásba. Az Astra kivételével az ellenfeleink mind gyengültek, de a Szuperkupa bebizonyította, hogy a bajnok sem olyan ijesztő. Azt a mérkőzést a balszerencse és a vizes pálya miatt veszítettük el.

szuperkupa_bud

Csapatunk nem igazolt túl sok játékost, de sebaj. Guima felépült és újra játszhat, továbbá az U21-es szabály miatt lehetőséget kapnak tehetséges fiataljaink, mint például Veres Szilárd, Adi Păun vagy esetleg Răzvan Horj. Guima, a fiatalok plusz a csapat összeszokottsága a garancia a sikerre.

Végezetül csak annyit szeretnék írni, hogy remélem ebben az idényben is megnyerjük a kupát és benne leszünk az első háromban, vagy jobb esetben bajnoki címet nyerünk. Hajrá Vasutas! Hajrá Kolozsvár!