A KVSC egygólos győzelemmel tért haza a svéd Djurgarden otthonából. Akinek ez nem elég, ne is olvassa tovább.
Eléggé el nem ítélhető módon rég nem írtam erre a ciberetérre, tisztelt Asztaltársak. Mentegetőzés helyett hadd bocsássam előre: ha valaki mégeccer aszongya nekem, hogy koronavírus, akkor a sima suhival biztosan nem ússza meg. De lehet, hogy még a „durr bele” változattal sem. Keltmintfent levélfejlécnek királyian ennyi is elég.
Tovább →
Elöljáróban engedelmet kell kérnem a Tisztelt Asztaltársaktól amiatt, hogy közvetlen előéletemből és rövid testgyakorlásból (melyet ezúttal elhalálozás vagy elásás egyáltalán nem követett) kifolyólag még mindig gipszben van a bal csuklóm, és így pötyögni módfelett nehézkes. Az alkarom pedig sok elszalasztott posztírási alkalom akadálya lett. Pótlási kísérlet következik.
Tovább →
Ha meghallanék egy hulla jó hully gullyt,
Felidézném újra azt a házibulit,
Az volt az igazi – szólt a hully gully.
A halhatatlan Hungária Hulla hully gully című dalával jellemezhető talán legkönnyebben a KVSC és a Botos Sanyi esti összecsapása összetolatása, méghozzá úgy, hogy a fenti alliterációból a „hullát” kell határozottan kiemelni. Hullára unalmas meccsen szinte hullaközeli állapotba rúgták egymást ezen a főlegvári hulla házibulin.
Tovább →
A Főlegváron Deac 10 perc alatt visszahozta a csapatot a meccsbe, a Róla Elnevezett Stadionban 17 perc alatt két góllal vezettünk. Az a baj, hogy egyik fenti epizód végén sem fújták le azonnal a meccset.. Valami hiba van a kréta körül, amit sürgősen orvosolni kell.
Tovább →
Körülbelül ekképpen lehetne összefoglalni a KVSC legutóbbi két győztes mérkőzését: az elsőt itthon a juhok öngóljával, a másodikat a rettegett Botos Sanyiéknál Deac duplájával húzta be a Mozdony, és azzal szépen el is húzott a tabellán utána következők fölött. E két szokatlan mérkőzés szokatlan lefolyásához újfent szokatlan beszámolóval illik előhozakodni. Át is adjuk a szót az illetékesnek.
Tovább →
Jó ideje készülök beharangozót írni a dögvész miatt elhalasztott és hamarosan folytatódó Bundásliga alsó- és felsőházának tornájához. Az impulzus már többször érkezett, beleértve a Tisztelt Asztaltársakat is, amelyért külön köszönettel tartozom, de mindezidáig hiányzott az ihlet. Utóbbiról végül egyik jóbarátom gondoskodott, az alábbi profetikus üzenetű felvétellel.
E kényszerű elzártság idején, amikor leginkább a virtuális térben tudunk egymással, szeretteinkkel, barátainkkal kapcsolatba kerülni, a vész elmúlása utáni megújulásban bizakodva kívánunk minden Asztaltársnak áldott, békés húsvéti ünnepeket!
Tegnap este a KVSC számára is elkezdődött a rájátszás a Bundásliga felsőházában. Az Astra annak rendje és módja szerint 2-1-re kikapott ugyan a Főlegváron, de még jóval a meccs előtt világossá vált, hogy a Regát módfelett kellemetlenül érzi magát a zsinórban harmadik bajnoki cím felé menetelő fiaink láttán, és mindent megtesz ennek megakadályozására.
Tovább →
Miután a román bajnokság alapszakaszát a Krajova ellen idegenben kétgólos győzelemmel megnyertük, a juhopata regáti média pedig azon zokogott, hogy már megint nekünk volt szerencsénk, el kellett látogatnunk ahhoz a sevillai felcserhez, akinek a műszere már Kolozsváron sem volt igazán kifenve. Már majdnem mi nyírtuk meg a sevillai borbélyt, aki sem a Főlegváron, sem a saját műhelyében nem tudott bírni velünk.
Tisztelt Asztaltársak! Az öt hátvéddel és két védekező középpályással pályára lépő Medgyes ellen nem tudott gólt szerezni a KVSC. Pedig Dan Petrescu előbb Petrilát, majd Tzukifijút is pályára küldte. Nyilvánvalóan nem hiába, de lehet, hogy túl későn. Persze az is igaz, hogy ennyi exszel szemben tényleg nehéz eredményesen küzdeni. Exedző (Edy), exhátvéd (Larie), exközéppályás (Hora), excsatár (Bus), exnagynyavalya. A bosszankodás helyett inkább örvendjünk Tzukifijú visszatérésének, és annak, hogy újdonsült lengyel kapusunk máris lehetőséget kapott. Lesz ez még jobb is! Hajrá KVSC!