A fenti mondat Benedek Elek híres gyűjteményének A bátyám lakodalma címet viselő meséjében található. Ugyan mi köze lehet ennek az Európa Liga selejtezőjében soron következő Alashkert-KVSC összecsapáshoz?

Tovább →

– kérdezhette volna a meccs végén pl. Tilinkó, Móra Ferenc Dióbél királyfi c. regényének halhatatlan figurája. Mindenesetre egyetértés, azaz konkordia lehet köztünk abban, hogy megvertük a Concordia Chiajna (most mondom, hogy ki azs, na!) csapatát. A végén volt kis izgalom meg apró bosszúság, de minden jó, ha vége van.

Tovább →

… szegény embert mindig ér / Dunáról fúj a szél… – mondja a nóta. De hol itt a Duna, és ugyan kicsoda a szegény ember ebben a történetben?

Tovább →

Szolgálati közlemény: A blog jövőjéről végleges döntés a jövő hét előtt nem várható. KEGgel – aki velem és (szokása ellenére) Bogrács Hubával együtt simán fölvehetné a Hallgatag Drugics nevet – erősen gondolkodunk rajta, de nem ígérünk semmit. Amiképpen Drugics is hosszasan rádőlt Melanie nevezetű nyolcfokú létrájára (ezért is hívták őt Nyolcemeletes Drugicsnak) mielőtt valamilyen véleményt megosztott, illetve pofont kiosztott volna (vigyázni az igekötőkkel!), ez nekünk, szellemi földszintieknek sem megy gyorsabban.

Tovább →

Tíz év alatt ez már a tizenegyedik trófea, és stílszerűen tizenegyesből szereztük meg – mondta bmiky kartárs a lefújás után. Majd hozzátevé: „Megnyertük-é? Meg! Meg! Meg!” – ami igencsak helyén való közbe szólás ilyenkor. Legalább annyira, mint a Boldogság-szigetek lakóinak éljenzése abból az alkalomból, hogy Fülig Jimmy, az ideiglenesen helyettes uralkodó pertut ivott velük.
Tovább →

„Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken. Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen. De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem! Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél?” (Mt 14, 28–31)
Tovább →

Tüskés Vaneknek igaza volt, kedves Asztaltársak. Mégiscsak az nevet utoljára, aki először üt. És Djokovic gólja nagyot ütött az este. Konkrétan kiütötte a juhokat a nyeregből, és egyben beütötte a Főlegvár falába azt a szeget, amelyre a negyedik bajnoki címet, trófeát és büszkeséget akaszthattuk.
Tovább →

Necces győzelem vagy elrontott sorminta? A Krajova elleni főlegvári győzelem után az járt a fejemben, hogy számunkra jelenleg a meccsek utolsó negyedórájában a gólnélküli eredménytáblánál csak a saját egygólos vezetésünk aggasztóbb. Most mégis megúsztuk a végzetes sormintát.
Tovább →

Az ideiglenes főlegvári borz-alom a maga megszokott borz-álmos stílusában újabb borz-almas módon nyilatkozta el magát. Mosmá akkor menyenn vagy maraggyon a bűzös borz?
Tovább →

– kezdhetnénk Hofi atyánk halhatatlan poénjának plagizálásával a nagyszombati góltalan Krajova–KVSC mérkőzés húsvét hajnali értékelését, ha a naptár nem éppen április elsejét jelezné. Miközben a magyar humor fent idézett óriása a kommunista temetők lehetséges feliratán töprengett, mi a helyszín rendeltetésén méláztunk: Oblemenco temető, ahol nagyszombaton temetik a focit.
Tovább →