A berni Young Boys takonpócok megint hazavittek egy pontot a Főlegvárról. És megint az utolsó percekben lőtt góllal (a fene a pofádat, Hérakleitosz, már megint ugyanabba a folyóba léptünk!). Panta rhei, azaz minden folyik, de néha el is lehet rajta csúszni. Mint azon a bizonyos kellemetlen nedűn, ami az ember orrából tör elő néha. Hát ezt hívják takonpontnak.

Amikor megláttam a kezdőnket, arra gondoltam, hogy Sumi most találja fel az öt védős támadófocit. És az első negyedórában gyakorlatilag az is történt, hiszen Tüskés Vanek szerint az nevet utoljára, aki először üt. Tény, hogy a meccs még el sem kezdődött, máris vezettünk a 4. percben a Deac beadását a hálóba küldő Manea góljával. Ezzel egycsapásra megvolt Sumi főlegvári karrierjének pontrúgásból szerzett találata és Manea második gólja a csapat színeiben. Soha jobbkor!

Szó ami szó, a folytatásra sem lehetett panaszunk, főleg amíg a Törökországból hazatért, és a Chindia ellen betaláló Ali bég a pályán volt. Valami lehet Sumi pszichológiájában, mert úgy tűnik, Alibecet egyelőre tudja motiválni, ő pedig egyelőre nemcsak tud, hanem akar is focizni. A korábbi műtéte helyén fájdalmat érzett, le kellett cserélni. Így nem maradt olyan vérbeli csatárunk legelöl, aki valóban meg tudja tartani a labdát, noha Ormányi igyekezett ebben a szerepben is feltűnni, jobbára sikertelenül. Păun nem arra való, és noha a sebességével és kreativitásával meg tudja zavarni az ellenfél védelmét, most erre sem volt igazi esélye.

Maneát a védelmi munkájáért is dicséret illeti: gólt rúgott, de ugyanakkor hatalmasat is mentett. A csapat tulajdonképpen a 93. percig iszonyú erőfeszítéssel megvédte a minimális előnyét, annak ellenére, hogy labdabirtoklásban messze alulmaradt a minden tekintetben erősebb és vagyonosabb svájci ellenféllel szemben. Ha a végjátékban – beleértve a rekordnak számító nyolc perces (!) hosszabbítást is – Makkelie bíró nem növeli a zűrzavart azzal, hogy figyelmen kívül hagyja Arlauskis nyilvánvaló sérülését, majd Debeljuh földre küldését, talán higgadtabban focizhattak volna a fiúk, és esetleg nem követnek el három egymás utáni hibát, ami végül az egyenlítő gólhoz vezetett. Lássuk be: sokkal erősebb, felkészültebb és technikásabb ellenféllel küzdöttünk, így ez az eredmény még akkor is szép, ha egyelőre nem jelent továbbjutást. Mivel azonban az idegenben lőtt gól szabálya eltöröltetett, gyakorlatilag egyenlő esélyekkel várjuk az egy hét múlva sorra kerülő berni visszavágót, persze azzal a szépséghibával, hogy ott a főlegvári tízezer helyett még több svájci drukker üvölti majd tele a fülünket. No de innen szép nyerni. Hajrá, Fijjugh!