miriuta_cfrWas? Was kommt noch?, azaz: Micsoda? Mi jön még? – kérdezhetné joggal a német futball emlőin felnevelkedett Vaszi edzőnk a Was-lui érkezése hallatán, ha nem volna idevalósi. Mert a jelenlegi Vaslui ugyan árnyéka önmagának, viszont a tavaly őszi ottani vendégeskedésünk (értsd: Was für eine zűrzavar?) óta nemigen vehetjük fel ezt a német felsőbbrendű attitűdöt. Legfennebb annyiban, hogy „V” helyett „W”-vel írjuk a nevét, nehogy a német kultúra megfertőzöttjei félreérthető módon, azaz „németesen” ejtsék.

A Waslui ebben a pillanatban számunkra még mindig „valami” (szaknyelven: es ist doch Was), sajnos. Ergo: mosmán focizni kell. Ezt hallja vajon Ogbúcsúka is? Was? Wir sollen Fußball spielen? Micsoda? Fociznunk kell? Igen, uraim. Sőt: a minimális elvárás részünkről a győzelem. Ahogy ez már német erkölcsű csapathoz illik. Nemcsak az őszi csorbát kellene kiköszörülni, hanem világossá kellene tenni végre, hogy a tavaszi idény kb. miről szól majd.

Bevalljuk: kissé aggódunk, hiszen Laci még mindig nem mondott le a 43 és fél centi távolságról szerzett gólzáporokkal mindnyájunkat megborzongató Ogbu szolgálatairól. Alternatívák volnának (pl. Costea, Rui Pedro, Batin), akik a tavasz folyamán valószínűleg szót is kapnak a támadóposzton. A kérdés csupán az, hogy hullajtunk-e még értékes ponto(ka)t, mire rájönnek, hogy kit kell elöl játszatni? A döglött Csukáért kiadott 400 ezer euró pedig úgysem jön már vissza: inkább számoljuk el azt Rednic mester önfejűségének tandíjaként.

A láthatatlan és hall(hat)atlan felkészülési meccsek alapján a kezdőcsapatok megjósolása nagyjából a prófécia kategóriájába tartozik, így meg sem próbálkozom vele, hanem játszom egy kis kívánságműsorosdit: Felgueiras – Maftei, Piccolo, Rada, Camora – Djokovic, Muniru – Deac, Rui Pedro, Batin – Costea.

Hajrá KVSC!